Az RKSZ Önvédelmi Versenyszabályzata megtekinthető és letölthető pdf formátumban IDE kattintva!
Az RKSZ Önvédelmi Versenyszabályzata
TARTALOM:
1. FEJEZET: AZ RKSZ ÖNVÉDELMI VERSENYSZABÁLYZAT CÉLJA
2. FEJEZET: A KÜZDŐTÉR
3. FEJEZET: HIVATALOS ÖLTÖZET
4. FEJEZET: KATEGÓRIÁK
5. FEJEZET: NEVEZÉS
6. FEJEZET: A PÁROS ÖNVÉDELMI VERSENYSZÁM
7. FEJEZET: A CSAPAT ÖNVÉDELMI VERSENYSZÁM
8. FEJEZET: KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ GYAKORLATOK A PÁROS ÖNVÉDELMI VERSENYSZÁMBAN
9. FEJEZET: A BÍRÓÍ KAR
10. FEJEZET: : A BÍRÓK KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSKÖRE
11. FEJEZET: DÖNTÉSI KRITÉRIUMOK ÉS PONTOZÁS
12. FEJEZET: SÉRÜLÉSEK, BALESETEK A VERSENYEN
13. FEJEZET: ÓVÁS
14. FEJEZET: ZÁRÓ RENDELKEZÉS
1. FEJEZET: AZ RKSZ ÖNVÉDELMI VERSENYSZABÁLYZAT CÉLJA
Az RKSZ Önvédelmi Versenyszabályzat megalkotásának célja, hogy egységes és tiszta keretek között megmérettetési, versenyzési lehetőséget biztosítson mindazon versenyzők számára, akik szeretnék bemutatni önvédelmi jártasságukat, készségeiket, technikai és taktikai tudásukat, pusztakezes és eszközös önvédelmi szakértelmüket.A verseny további célja, lehetőséget biztosítani a különböző küzdősportok mestereinek, edzőinek, valamint a rendészeti területen oktató tanároknak, hogy szakmailag felkészíthessék tanítványaikat, versenyzőiket egy bemutató jellegű versenyre,majd ott visszaigazolást kapjanak az elvégzett munka színvonaláról, diákjaiktudásszintjéről.
2. FEJEZET: KÜZDŐTÉR
1. A küzdőtér felületének simának és veszélytelennek kell lennie, lehetőleg tatamival borítva.
2. A küzdőtér négyzet alakú, mérete 8x8 méter.
3. A küzdőtér közepétől számított 1,5 méterre 1-1 db jelzést kell elhelyezni a versenyzők kiinduló helyzetének meghatározására.
4. A vezetőbíró, a küzdőtér oldalán kívül, annak közepén, a versenybírói asztalnál ül.
5. A verseny lebonyolítható kettő vagy négy oldalbíróval. Az oldalbírók, amennyiben (ideális esetben) a számuk négy fő, a küzdőtér sarkainál ülnek, a biztonsági zóna területén kívül. Amennyiben csak két oldalbíró vesz részt az eseményen, ők a vezetőbíróval szemben, a küzdőtér két sarkán foglalnak helyet
6. Az edzők, felkészítők, tanárok, a biztonsági zónán kívül helyezkednek el. (MAGYARÁZAT: 1. A biztonsági zóna külső kerületétől számított egy méteren belül nem lehet sem reklámtábla, sem palánk, oszlop, fal stb. 2. A tatami nem csúszkálhat a talajon, valamint a felső felülete sem csúszhat. 3. A vezetőbírónak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a tatami elemek nem mozdulnak el a gyakorlatok közben, mivel a hézagok, rések sérülést okozhatnak.)
3. FEJEZET: HIVATALOS ÖLTÖZET
A verseny bíráinak, valamint a versenyzőknek az alábbi öltözetet kell viselniük:
BÍRÓK: Sötét szövetnadrág, (fekete vagy sötétkék) fehér ing, sötét zakó, sötét cipő és zokni, valamint az RKSZ hivatalos nyakkendője. A versenybíróknak kerülniük kell azt, hogy cipővel a tatamira lépjenek. Ezen okból a küzdőtér vezetőbírójának olyan cipőt kell viselnie, amely óvja a verseny felületének borítását.
VERSENYZŐK: A versenyzők a saját iskolájuknak vagy egyesületüknek megfelelő, tiszta és rendezett öltözéket kell viselniük. Az egy csapatba tartozó versenyzőknek egymással összhangban lévő, egyforma öltözetet kell viselniük. A versenyzők a küzdőtérre beléphetnek mezítláb vagy olyan cipőben, amely óvja a verseny küzdőterének borítását. Az öltözeteknek olyanoknak kell lenniük, amelyek alkalmasak a verseny méltóságának megőrzésére. A versenyzők körmei legyenek rövidek és ne viseljenek semmilyen fém vagy más tárgyat, amely partnerüknek, vagy önmaguknak sérülést okozhatnak. Szemüveg viselete tilos, annak viselésére a főbíró adhat külön engedélyt. Lágy kontaktlencse viselhető, a versenyző saját felelősségére. Fásli, bandázs használatát a vezetőbíró engedélyezheti a versenyorvos javaslatára. (MAGYARÁZAT: a versenyzők tiszta és ápolt lábbal mezítláb, vagy olyan puhatalpú cipőben léphetnek be a küzdőtérre, amely óvja annak felületét. Páros versenyszámnál mindkét, csapat versenyszámnál mindhárom versenyzőnek vagy mezítláb, vagy cipőben kell a gyakorlatokat végrehajtania.)
EDZŐK, TANÁROK: A csapatok felkészítő oktatóinak, a csapatvezetőknek és edzőknek, a versenyen olyan öltözékben kell jelen lenniük, amelyek alkalmasak a verseny méltóságának megőrzésére. Ezek a képviselők a küzdőtérre nem léphetnek be, a küzdőtér szélétől számított két méteren belül pedig csak akkor tartózkodhatnak, ha ott a saját versenyzőik versenyeznek.
4. FEJEZET: KATEGÓRIÁK
Egy RKSZ verseny lehet egy vagy több fordulós versenysorozat. Erről mindenkor a szervezők döntenek.
RKSZ Önvédelmi Versenyen az alábbi kategóriákban lehet versenyezni.
-PÁROS önvédelmi verseny (1 védekező és 1 támadó)
-CSAPAT önvédelmi verseny (3 fő)
Egy versenykategória tovább osztható korosztályokra és nemekre, illetve amatőr és profi kategóriákra. Arról hogy egy önvédelmi versenyen milyen kategóriákban lehet szerepelni, a versenykiírás rendelkezik.
5. FEJEZET: NEVEZÉS
Az RKSZ Önvédelmi Versenyeire a versenykiírásban meghatározott módon, az ott megadott határidőig lehet jelentkezni. Páros önvédelmi verseny kategóriában lehetőség van arra, hogy egy versenyző, ugyanabban a kategóriában kétszer szerepeljen, amennyiben megcserélik a támadó/védekező szerepét. Ebben az esetben más csapatnév alatt kell indulnia. Egy versenyző legfeljebb két csapatnév alatt szerepelhet, egy kategórián belül.
6. FEJEZET: A PÁROS ÖNVÉDELMI VERSENYSZÁM
A páros önvédelmi versenyszámban 2 fős csapatok versenyeznek egymással. A csapat egyik tagja a támadó, a másik tagja a védekező. A támadó feladata, hogy a 3 kötelező és a3 szabadon választott támadási elemmel támadja a védőt, lehetővé téve a védekező számára védekezési képességének bemutatását. A támadó feladata, hogy minél valósághűbb támadásokat hajtson végre, hiszen a bírók a támadás valósághűségét is értékelik. Ezért a támadónak mindvégig kerülnie kell, hacsak ere a védekező a megfelelő módon nem kényszeríti, a védekező versenyzővel történő együttműködést.
A védekező feladata az, hogy a három kötelező, és a három szabadon választott támadással szemben úgy védekezzen, hogy meggyőzze a zsűrit azon képességéről, hogy ugyanezen támadásokat valós helyzetben is képes lenne elhárítani.
A védekező versenyzőnek a támadást az arányosság elvének figyelembevételével kell elhárítania, majd a támadót oly módon rögzítenie,hogy az ne legyen képes további támadás végrehajtására. Miután ezt a helyzetet a védekező kialakította, önállóan elengedi a támadót, majd visszatérve a kiinduló helyzetükhöz, hozzákezdenek a következő gyakorlat végrehajtásához.
A páros önvédelmi versenyszám menete:
a. ,A szervezők közzéteszik a versenyzők kategóriánkénti, egymás utáni sorrendjét.
b. , A verseny résztvevői felsorakoznak az ünnepélyes megnyitóhoz. c., Ünnepélyes megnyitó.
d. , A szervezők közzéteszik, mely versenyszám, melyik küzdőtéren kerül lebonyolításra.
e. , A versenybírók és szervezők elfoglalják helyüket.
f. , A versenyszervezők küzdőterenként kisorsolják,majd kihirdetik, hogy az adott küzdőtér versenyszámában, mely 3 kötelező gyakorlatot kell a versenyzőknek bemutatniuk.
(MAGYARÁZAT: a kötelező gyakorlatok listájából, az adott küzdőtér bíróinak felügyelete mellett, a szervezők kisorsolják azt a három kötelező gyakorlatot, amelyet a versenyzőknek, a sorsolás sorrendjében be kell mutatniuk. Valamennyi párosnak ugyanazt a három kötelező elemet, ugyanabban a sorrendben kell bemutatnia. A három kötelező gyakorlat után kell a három szabadon választott gyakorlatot tetszőleges sorrendben bemutatni. A sorsolás zárt, azon csak a verseny szervezői, a zsűriasztalnál dolgozó segítők, a versenybírók és az adott kategória versenyzőinek képviselője vehet részt. A kisorsolt három kötelező elemet a kisorsolás sorrendjében, annak sorszámával jelölve, közzé kell tenni úgy, hogy az a kategória végéig jól látható, és folyamatosan ellenőrizhető legyen. A sorsolást követően az adott küzdőtéren, legalább 2 perc szünetet kell tartani, mielőtt az első páros szólításra kerül. )
g. , A szervezők a nevezések alapján kialakított sorrendben (előre kisorsolt sorrend) beszólítják a versenyzőket. (2 fő) A versenyzőket nem a saját nevükön szólítják, hanem a nevezéskor leadott csapatnevükön. (MAGYARÁZAT: 1. A versenyzők sorrendjének kisorsolása nyilvános. Ha azon valamely csapatvezető részt kíván venni, megteheti. Ez ügyben a verseny szervezőivel kell előre egyeztetnie. 2. Miután nem egyéni versenyszámról van szó, a versenyzők nem a saját, hanem iskolájuk vagy klubjuk neve alatt szerepelnek. Ha egy kategóriában, egy intézmény, egynél több csapatot indít, célszerű közöttük különbséget tenni. pl. Zrínyi I., Zrínyi II. stb.)
h. , A küzdőtérre belépő versenyzők úgy állnak fel a vezetőbíróval szemben, az előre meghatározott és megjelölt kiinduló helyükre, hogy a védekezést bemutató versenyző a vezetőbíró jobb, a támadó versenyző a vezetőbíró bal oldalán álljon. A bemutató során a szerepek nem cserélődhetnek. A versenyzők a vezetőbíró felé fordulva egy meghajlással köszöntik a versenybíróságot, majd egymás felé fordulva egy meghajlással köszöntik egymást.
i. , A vezetőbíró „RAJTA” vezényszavára a versenyzők megkezdik a gyakorlataik bemutatását. Amennyiben a vezetőbíró szükségesnek ítéli meg, „ÁLLJ” vezényszóval megszakíthatja, vagy befejezésre szólíthatja fel a versenyzőket. A vezetőbíró ebben az esetben be is léphet a küzdőtérre. Amennyiben a gyakorlatok bemutatása során a vezetőbíró nem szakítja meg a bemutatást, a versenyzők önállóan végrehajtják mind a hat támadást és annak elhárítását. Ezt követően először egymást üdvözlik egy meghajlással, majd a vezetőbíró felé fordulva egy meghajlással üdvözlik a bírákat, ezzel is jelezve azt, hogy befejezték a gyakorlatukat. A védekező versenyzőnek a támadást az arányosság elvének figyelembevételével kell elhárítania, majd a támadót oly módon rögzítenie, hogy az ne legyen képes további támadás végrehajtására.(MAGYARÁZAT: Amennyiben az indokolt, a vezetőbíró megszakíthatja a gyakorlatot. Ennek azonban nyomós oka kell legyen, hiszen ezzel megzavarhatja a versenyzőket)
j. , A versenyzőknek, a „RAJTA” vezényszóra, először a verseny kezdetekor kisorsolt, három kötelező támadási elemet és annak elhárítását kell bemutatniuk, abban a sorrendben, ahogyan az közzé lett téve. Ezt követően mutatják be a három szabadon választott elemet, melyeket a „szabadon választható elemek” listájából választhattak ki korábban, és gyakorolhattak össze. (MAGYARÁZAT: 1. A verseny célja azt vizsgálni, hogy a versenyzők mennyire felkészültek valamennyi támadási forma, ideértve a szabadon választott és kötelező elemek összességét. Vizsgálja továbbá ennek a teljes támadási sorozatnak, az elhárítási lehetőségeit is, ezzel ösztönözve a versenyzőket arra, hogy ne csak néhány jól begyakorolt elemet ismételjenek, hanem gyakorolják valamennyi elemet. 2. A három kötelező elem bemutatása után, megszakítás nélkül kell bemutatni aháromszabadonválasztott elemet.)
k. , A versenyzők a helyükön állva megvárják amíg a versenybírók értékelik amunkájukat. Végleges pontszámuk kihirdetését követően, ugyanabban az irányban távoznak a küzdőtérről, amerről oda beléptek.
7. FEJEZET: A CSAPAT ÖNVÉDELMI VERSENYSZÁM
A csapat önvédelmi versenyszámban 3 fős csapatok indulhatnak. A csapatoknak, a páros versenyszámhoz hasonlóan, csapatnévvel kell regisztrálniuk. Egy versenyző, csak egy csapatban indulhat.
A csapatversenyen a csapatok, szabadon választott gyakorlatsort mutatnak be. A gyakorlatsor bármilyen önvédelmi elemeket tartalmazó önvédelmi bemutató lehet, amelyben a csapat mindhárom tagja aktívan részt vesz. A bemutató időtartama nem lehet rövidebb fél percnél és nem lehet hosszabb kettő percnél. Az a csapat, amely rövidebb vagy hosszabb időtartamú bemutatót ad elő, kizárásra kerül.
(MAGYARÁZAT: 1.A csapatok bármilyen bemutatót összeállíthatnak. A 3 fő közül bárki lehet támadó vagy védekező, a szerepek akár cserélődhetnek is. A csapatok nemek szerint lehetnek vegyesek is. Fontos tudnivaló, hogy amennyiben 2 támadó és 1 védő összeállítást mutatnak be, a két támadó támadhat külön-külön, vagy akár egyszerre is, de az inaktív támadói helyzetet kerülni kell. Miután a bírók a gyakorlatok nehézségét is figyelembe veszik, az egyszerre történő támadás elhárítása magasabb értékelést jelenthet. Miután az önvédelmi bemutató verseny nem színházi előadás, kerülni kell mindenféle humoros, vagy színpadias összeállítást, vagy megnyilvánulást, és törekedni kell a valósághű szituáció bemutatására. A bemutató lehet pusztakezes, vagy eszközös/fegyveres, vagy ezek keveréke.)
Az önvédelmi csapatversenyen mind a támadó, mind a védekező, alkalmazhat bármilyen gyakorló eszközt vagy fegyvert. Valamennyi eszköznek, kinézetében, a valódihoz hasonlónak kell lennie, kivitelezését tekintve azonban olyannak, hogy azzal semmilyen módon ne lehessen sérülést okozni. Kerülni kell a rikító színű eszközök használatát. Az önvédelmi csapatversenyen fenti eszközökön kívül, más tárgyak, bútorok, egyéb segédeszközök használata nem megengedett.
A csapat önvédelmi versenyszám menete:
A csapat önvédelmi versenyszám menete megegyezik a páros önvédelmi versenyszámmal, az alábbi különbségekkel:
-A versenyzők, a forduló kezdetén, tiszteletadásra felsorakoznak a küzdőtér vezetőbíróval szembeni oldalvonalánál úgy, hogy azon kívül, egymás mellett állnak. A küzdőtérre, a vezetőbíró szólítására lépnek be, majd ott tetszőleges alakzatban várják a gyakorlat megkezdésére történő utasítást.
(MAGYARÁZAT: a három fős csapat egymás mellett állva felsorakozik a küzdőtér határát jelző vonalnál, ahol valamennyi csapattag egyszerre, egy meghajlással üdvözli a versenybíróságot, a bírói asztal irányába nézve. Ezt követően a küzdőtér vezetőbírójának „BELÉPNI” vezényszavára belépnek a küzdőtérre, ahol az előre már elgyakorolt helyzetbe állva várják, hogy megkezdhessék gyakorlatukat. Amennyiben a csapat létszáma kevesebb vagy több mint 3 fő, vagy a vezetőbíró más szabálytalanságot észlel, megtagadhatja a csapat küzdőtérre történő beszólítását.)
- A vezetőbíró „RAJTA” vezényszavára a csapat megkezdi önvédelmi bemutatóját, egyidejűleg az időmérő óra elindul. A versenyzők, a küzdőtéren belül, bárhol elkezdhetik és befejezhetik a gyakorlatukat, a küzdőteret azonban a bemutató során nem hagyhatják el.
(MAGYARÁZAT: a gyakorlat bemutatása alatt, a versenyzők egyike sem léphet, eshet vagy gurulhat ki a küzdőtérről. Amennyiben ez megtörténik, a csapat kizárásra kerül. A vezetőbíró a kizárást, „EREDMÉNYTELEN GYAKORLAT” vezényszóval hirdeti ki.)
-A gyakorlat végeztével, a csapat egyik tagja a karját a magasba emeli, ezzel jelezve a bíróknak, hogy gyakorlatukat befejezték.
(MAGYARÁZAT: miután a bírók nem tudhatják, mikor ért véget egy bemutató, ennek végéről a fenti módon tájékoztatja őket a versenyzők egyik tagja. Az időmérés ekkor még nem áll le, csak akkor, ha arra a vezetőbíró „ÁLLJ” vezényszava elhangzik. A vezetőbírónak törekednie kell arra, hogy időveszteség nélkül megállítsa a gyakorlatot és az időmérést, amint felismerte ezt a karjelzést.)
-A vezetőbíró „ÁLLJ” vezényszavára hivatalosan is befejeződik a forduló. A versenyzők ekkor ismét felsorakoznak a küzdőtér vezetőbíróval szembeni oldalvonalánál, arccal a bírói asztal irányába fordulva és ott várják, hogy a bírók meghozzák döntésüket. A végleges összpontszám kihirdetése után a versenyzők eltávozhatnak.
(MAGYARÁZAT: 1. a vezetőbíró „RAJTA” vezényszavára, a bírói asztalnál ülő időmérést végző személy, elindítja az erre a célra rendszeresített időmérő eszközt, amelyet a vezetőbíró „ÁLLJ” vezényszavára állít meg. A bemutatónak a szabályok szerint 30 másodperc, és 120 másodperc közötti időtartamúnak kell lennie. Az időtartam hosszát a csapatok döntik el, azonban ha a bemutató hossza nem éri el, vagy meghaladja a megengedettet, a csapatok bemutatója értékelés nélkül, leléptetéssel végződik, amelyet a vezetőbíró,
„EREDMÉNYTELEN GYAKORLAT” vezényszóval hirdet ki. 2. a gyakorlat bemutatása után a versenyzők az oldalvonal szélénél ismét felsorakoznak és várják pontszámukat. Miután ez még a versenyszámuk része, nem a vonalon kívül, hanem azon belül várakoznak, ezzel is jelezve, hogy értékelésük még nem fejeződött be.Amennyiben a gyakorlat bemutatása közben a bírók sérülést, vagy balesetet észlelnek, a vezetőbíró megállíthatja, a gyakorlatot. Az időmérő ekkor megállítja az időmérést. A vezetőbíró ezután, miután mérlegelte a helyzetet, önállóan, vagy a bírókkal tanácskozva eldönthetik, engedélyezik-e a gyakorlat folytatását. Amennyiben engedélyezik, a vezetőbíró ismét „RAJTA” vezényszóval továbbindítja a bemutatót, az időmérő pedig továbbindítja az időmérő eszközt.)
8. FEJEZET: KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ GYAKORLATOK A PÁROS ÖNVÉDELMI VERSENYSZÁMBAN
Kötelező gyakorlatok, amelyből hármat, a helyszínen sorsolnak kiminden versenyszám előtt. A kötelező gyakorlatokat a kisorsolás sorrendjében kell bemutatni. Az eszközökről a versenyzők maguk gondoskodnak.
1. Mutasson be fejre történő egyenes ütés hárítását
2. Mutasson be fejre történő oldalsó bot ütés hárítását, bármely oldalról
3. Mutasson be nyakra történő oldalsó késvágás hárítását, bármely oldalról
4. Mutasson be fejre történő köríves ütés hárítását
5. Mutasson be fejre történő felső botütés hárítását
6. Mutasson be testközépre történő egyenes rúgás hárítását
7. Mutasson be testközépre történő köríves rúgás hárítását
8. Mutasson be testközépre történő késszúrás hárítását
Szabadon választható gyakorlatok, amelyből a kötelező 3 gyakorlat után, 3 gyakorlatot kell bemutatniuk a versenyzőknek. A szabadonválasztott gyakorlatokat előre begyakorolva, tetszőleges sorrendben mutathatják be a versenyzők. A szabadon választott gyakorlatok az alábbiak lehetnek:
1. Mutasson be köríves rúgás hárítását
2. Mutasson be térddel történő rúgás védését
3. Mutasson be lábszárra történő rúgás védését
4. Mutasson be lábszárra történő rúgás védését a láb emelésével
5. Mutasson be lágyékrúgás védését
6. Mutasson be csuklófeszítést kifelé, bármilyen támadást követően
7. Mutasson be csuklófeszítést befelé irányba, bármilyen támadást követően
8. Mutasson be könyök feszítést befelé, bármilyen támadást követően
9. Mutasson be lábsöprést, bármilyen támadás kivédését követően
10. Mutasson be nyújtott karú elvezető fogást alkar kulccsal, bármilyen támadást követően
11. Mutasson be egy mellső karbölcsőt hátulról végrehajtva, bármilyen támadást követően
12. Mutasson be mellső karbölcsőt szemből végrehajtva, bármilyen támadást követően
13. Mutasson be hátsó karbölcső végrehajtását, bármilyen támadást követően
14. Mutasson be egy keresztkulcsos elvezető fogást, bármilyen támadást követően
15. Mutasson be szemből egykezes fojtásból való szabadulást
16. Mutasson be szemből kétkezes fojtásból való szabadulást
17. Mutasson be hátsó egykezes fojtásból való szabadulást
18. Mutasson be hátsó támasztott fojtásból való szabadulást
19. Mutasson be testközépre történő egyenes ütés védését 20.Mutasson be két egymást követő ütés védését
9. FEJEZET: A BÍRÓÍ KAR
Az RKSZ Önvédelmi Versenyen a bírói testület a következőkből áll: egy főbíró, továbbá küzdőterenként egy vezetőbíró,kettő vagy négy oldalbíró és néhány tartalék bíró. A mérkőzések zavartalan lebonyolítása érdekében a versenybírói asztalhoz ki kell még nevezni: időmérőket, bemondókat és jegyzőkönyvvezetőket.
(MAGYARÁZAT: 1.A mérkőzés kezdetekor a vezetőbíró a küzdőtér külső szélén ül, szemben a versenyzőkkel. A versenybírói asztalnál az időmérő, a bemondó és a jegyzőkönyvvezető helyezkedik el. 2. A verseny zavartalan lebonyolítása érdekében a versenybírói asztalnál illetéktelen személyek nem tartózkodhatnak. 3. Az oldalbírók a küzdelmi terület sarkainál elhelyezett székeken foglalnak helyet.)
10. FEJEZET: : A BÍRÓK KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSKÖRE
A FŐBÍRÓ részt vesz a verseny szervezésében, annak szabályainak kialakításában, és a sorsolás lebonyolításában. Meghatározza a küzdőterek bíróinak személyét és beosztását, felügyeli munkájukat, szükség esetén tanácsaival segíti azokat. Kapcsolatot tart a csapatok képviselőivel, eljár azok panasza esetén.
(MAGYARÁZAT: A csapatok vezetői a főbírónak jelezhetik amennyiben a versennyel, vagy annak szabályainak alkalmazásával kapcsolatban észrevételük/panaszuk van. A főbíró dönt arról, hogy milyen jellegű beavatkozásra, vagy esetlegesen változtatásra van szükség.)
A VEZETŐBÍRÓ felügyeli az általa vezetett küzdőteret. Vezényszavaival engedélyezi a versenyzők gyakorlatának megkezdését, szükség esetén megállítja azt. „DÖNTÉS” vezényszavára a pontozóbírók közreműködésével meghatározza a versenyzők pontszámát. A vezetőbíró bármely általa szükséges esetben tanácskozásra összehívhatja az oldalbírókat, tartózkodnia kell azonban ennek gyakoriságától, továbbá semmilyen módon nem befolyásolhatja a többi bíró véleményét.
Szabálytalanság vagy sérülés esetén, a vezetőbírónak joga van a páros versenyszámok, és a csapat versenyszámok esetében is kizárni a versenyzőket a további versenyzésből. Ezt a kizárást az „EREDMÉNYTELEN GYAKORLAT” vezényszóval hirdeti ki. Kizárást a vezetőbíró csak akkor hirdethet, ha erről a többi versenybíróval tanácskozott, és a bírók többsége támogatja ezen döntés kihirdetését.
Az OLDALBÍRÓK feladata, hogy az adott fordulóban meghatározzák a versenyzők pontszámát. Egy oldalbíró csak abban az esetben kezdeményezheti a bírói panel összehívását, (karjának jelzésével) ha súlyos szabálytalanságot, etikai vétséget, vagy balesetveszélyt észlel.
(MAGYARÁZAT: A forduló befejeztével a bírói döntés során, egy oldalbíró véleménye, a vezetőbíró véleményével azonos erejű. A pontszámok felmutatása után, a versenybírói asztalnálfeljegyzik valamennyi bíró által odaítélt pontszámot. Amennyiben a bírói panel 5 főből áll,levonják belőle a legkisebb és a legnagyobbértéket. Amegmaradt pontszámok összege adja a végső eredményt. Amennyiben a bírói kar csak három főből áll, a három bíró pontszámainak összesített értéke adja a végleges pontszámot!
A bírói kar csak a Főbírónak tartozik beszámolni egy adott döntés körülményeiről.
11. FEJEZET: DÖNTÉSI KRITÉRIUMOK ÉS PONTOZÁS
Az önvédelmi verseny adott fordulóját az alábbi kritériumok alapján kell megítélniük a bíróknak:
1.A bemutatott gyakorlat megfelelt-e a verseny, illetve a versenykiírás követelményeinek.
(MAGYARÁZAT: Ide tartozik, hogy a kötelező gyakorlat esetén valóban azt mutatták-e be a versenyzők, amit a sorsolás alapjánkellett, megfelelt-e az előírt időtartamnak, illetve követtek-e el bármilyen szabálytalanságot.)
2. A bemutatott technikai elemek hatékonysága.
(MAGYARÁZAT:A bemutatás során egyértelműen meg kell mutatni, hogy a bemutatott védő mozdulat valóban képes elhárítani a támadást, a visszatámadások pedig képesek a küzdelem mielőbbi befejezésére, az arányosság elvének figyelembevételével. Pl. egy késsel vagy bottal támadó ellen nem lehet elégséges, ha azt egyszer megütöttük, vagy lefegyvereztük, mindazonáltal egy csuklófogást semmi esetben nem követhet például egy torokra mért ütés, vagy egy késsel szúró támadónak nem vághatjuk át a torkát, ha már lefegyvereztük.)
3. A bemutatás életszerűsége.
(MAGYARÁZAT:Mind a páros, mind a csapat versenyszámoknál fontos szempont az, hogy a segítő/segítők hogyan hajtják végre a támadásaikat. A gyenge támadásokat hiába hárítják el a versenyzők hatékonyan, értékelése alacsony lesz. Gyenge támadásnak minősülnek a lassan vagy gyengén végrehajtott támadások, valamint minden olyan támadás, amely eleve célt téveszt, vagy ahol a segítő egyértelműen közreműködik az elhárításban. Fontos szempont továbbá az is, hogy a segítő nem játszhatja el hogy őt milyen mértékű fájdalom/sérülés érte. Minden ilyen jellegű megtévesztési kísérlet csökkenti a versenyzők értékelését.)
4. A gyakorlat szervezettsége és összhangja.
(MAGYARÁZAT: Ide tartozik a gyakorlat végrehajtásához történő bevonulás, a küzdőtéren történő várakozás és az ott történő mindennemű viselkedés. A versenyzőknek meg kell mutatniuk, hogy határozott, fegyelmezett és tudatos munkát végeznek.)
A pontozás menete:
A versenyzők gyakorlatának végrehajtását követően, az oldalbírók, pontozótábláikat önmaguk felé fordítva, előkészítik azon az odaítélt pontszámot. A vezetőbíró „DÖNTÉS” utasítására, valamennyi bíró egyszerre felemeli, és a versenybírói asztal felé fordítja pontozótábláját. Fontos, hogy a vezényszó pillanatában késlekedés nélkül fel kell emelni és felmutatni a pontszámokat.
(MAGYARÁZAT: A vezetőbíró feladata, hogy csak akkor hívja fel döntésre az oldalbírókat, ha meggyőződött arról, hogy azok előkészítették a pontszámukat, az oldalbíróknak pedig igyekezniük kell, hogy ez minél előbb megtörténhessen. A végleges pontszám kihirdetését követően az oldalbíróknak célszerű pár másodpercre a közönség felé fordítaniuk a pontozótábláikat, hiszen az onnan nem látható, majd ezt követően ismét maguk felé fordítva, maguk elé helyezni azt.)
A versenybíróiasztalnál a pontokat jegyzőkönyvbe veszik, leveszik belőle a legalacsonyabb és a legmagasabb pontot, majd a megmaradtakat összeadják. Ez lesz az adott versenyzők végleges pontszáma. A végleges pontszámot jól hallhatóan közzé kell tenni. Ennek elhangzása egyben jelzés valamennyi bíró számára, hogy levegyék a pontozótábláikat. Selejtezős versenysorozat esetén, amennyiben több versenyző/csapat is holtversennyel dobogós helyezést ér el, döntés nélkül továbbjutnak a döntő versenyre.
Amennyiben a verseny csak egyfordulós, vagy a verseny döntőjében fordul elő pontazonosság, az I.-II.-III. helyek eldöntése újabb fordulóval szükséges. A holtverseny eldöntésének módjáról, az abban szereplő versenyzők számának figyelembevételével a főbíró dönt. Döntéséről az újabb forduló előtt tájékoztatja az érintetteket.
12. FEJEZET: SÉRÜLÉSEK, BALESETEK A VERSENYEN
1. Az a versenyző, vagy az a csapat aki / amelyik a híváskor nem jelenik meg, vagy nem képes folytatni a bemutatót, vagy az orvos illetve a vezetőbíró nem engedi tovább, az feladással visszalép a további versenyzéstől. A feladás oka lehet olyan sérülés is, amely nem róható fel a csapattársnak.
2. Az a sérült versenyző, akit a versenyorvos alkalmatlannak talál a versenyzésre, azon a versenyen már nem versenyezhet tovább.
3. Ha egy versenyző megsérül, a vezetőbíró azonnal megállítja a fordulót és hívja a versenyorvost. A versenyorvos csak a sérülés diagnosztizálására és kezelésére jogosult. A vezetőbíró minden esetben köteles hívni az orvost, ha egy versenyző megsérült és orvosi kezelésre van szüksége.
13. FEJEZET: ÓVÁS
Bírói döntés ellen nem lehet óvni. Ha a bírói kar döntése vélhetően sérti a szabályokat, csak a csapat hivatalos képviselője nyújthat be óvást. Az óvást írásban kell benyújtani rögtön a kifogásolt eset után.
(MAGYARÁZAT: Ez alól kivétel, ha adminisztrációs hiba történt. Az adminisztrációs hibát a vezetőbírónak kell jelezni, rögtön az után, hogy azt felfedezték.)
Az óvást a Főbírónak kell benyújtani a versenyszervező által meghatározott óvási díj megfizetésével egy időben. A Főbíró megvizsgálja azokat a körülményeket, melyek a vitatott döntéshez vezettek. Az összes tényt figyelembe véve a döntést a főbíró hozza meg az óvással kapcsolatban. Ez lehet elutasító, vagy jóváhagyó.
(MAGYARÁZAT:Az óvásnak tartalmaznia kell az érintett csapat nevét,a küzdőtér számát és a kifogásolt esemény, döntés, pontos leírását. Általánosságokat megfogalmazó panaszt nem lehet hivatalos óvásként elfogadni. Az óvás valódiságát a panaszt tevőnek kell igazolnia Annak érdekében, hogy az óvás jogosságát objektíven eldönthessék, a Főbíró jogosult a hivatalos videofelvételek megtekintésére és a közreműködő hivatalos személyek megkérdezésére. Amennyiben az óvást a Főbíró elfogadja, a megfelelő intézkedéseket meg kell tenni. Emellett meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy hasonló eset az elkövetkező versenyeken ne fordulhasson elő. Az óvási díjat ez esetben a Versenyszervező visszatéríti. Amennyiben a Főbíró az óvást elutasítja az óvási díjat az RKSZ javára írják jóvá. )
14. FEJEZET: ZÁRÓ RENDELKEZÉS
Ez a versenyszabály tizenhét számozott oldalt tartalmaz és az RKSZ szellemi tulajdonát képezi. Annak másolása, jogosulatlan használata, jogi következményeket von maga után. Az RKSZ Önvédelmi Versenyszabályának módosítására kizárólag az RKSZ Bírói Bizottsága jogosult.
Készítette: Rab Sándor és Miskolczi Attila