Sport szekció

Késküzdelmi versenyszabályzat

TARTALOM

1 FEJEZET: AZ RKSZ KÉSKÜZDELMI VERSENYSZABÁLYZATÁNAK CÉLJA

2 FEJEZET: A KÜZDŐTÉR

3 FEJEZET: HIVATALOS ÖLTÖZET

4 FEJEZET: A KÉSKÜZDELMI VERSENY LEBONYOLÍTÁSA

5 FEJEZET: A BÍRÓI KAR

6 FEJEZET: A MÉRKŐZÉS IDŐTARTAMA

7 FEJEZET: A MÉRKŐZÉS MENETE, A GYŐZTES MEGHATÁROZÁSA

8 FEJEZET: TILTOTT VISELKEDÉSEK, BÜNTETÉSEK

9 FEJEZET: SÉRÜLÉSEK, BALESETEK A VERSENYEN

10 FEJEZET: ÓVÁS

11 FEJEZET: ZÁRÓ RENDELKEZÉS


1 FEJEZET: AZ RKSZ KÉSKÜZDELMI VERSENYSZABÁLYZATÁNAK CÉLJA

Az RKSZ Késküzdelmi Versenyszabályzat megalkotásának célja, hogy egységes és tiszta keretek között megmérettetési, versenyzési lehetőséget biztosítson stílus függetlenül mindazon résztvevők számára, akik szeretnék kipróbálni és bemutatni késharci jártasságukat, készségeiket, technikai és taktikai tudásukat az RKSZ késharci versenye során.

Lehetőséget biztosítani a különböző stílusok, szakágak vezetőinek, mestereinek, edzőinek, hogy szakmailag felkészíthessék tanítványaikat, versenyzőiket az általuk ismert, elterjedt, vagy oktatott késharci ismeretekre.

Célja, a stílus független egységes bíráskodási szemlélet, a szabályok alkalmazhatóságának és a bírók tekintélyének biztosítása.


2 FEJEZET: KÜZDŐTÉR

1. A küzdőtér felületének simának és veszélytelennek kell lennie.

2. A küzdőtér négyzet alakú, lehet bármilyen felületű, bármivel fedett. Mérete 8x8 méter a külső szélén.

3. A küzdőtér közepétől számított 1,5 méterre 1-1 0,5 m-es szalagot kell felragasztani, ami jelzi a versenyzők kiinduló helyzetét.

4. A vezetőbíró, a küzdőtér oldalán, annak közepén helyezkedik el, háttal a versenybírói asztalnak.

5. A verseny ellenőrző bírája a bírói asztalnál foglal helyet.

6. Az edzők, felkészítők a küzdőtéren kívül, attól megfelelő távolságra, a versenyzőik oldalán helyezkednek el.

MAGYARÁZAT:

1.A küzdőtér külső kerületétől számított egy méteren belül nem lehet sem reklámtábla, sem palánk, oszlop, fal stb.

3. A vezetőbírónak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a küzdőtér felülete sima és csúszásmentes.


3 FEJEZET: HIVATALOS ÖLTÖZET

A verseny bíráinak, valamint a versenyzőknek az alábbi öltözetet kell viselniük.

BÍRÓK

Sötétszürke szövetnadrág (nem fekete, nem színes, nem farmer, nem melegítő stb.)

Az RKSZ által meghatározott egyedi pólóing

Elegáns fekete félcipő, ami megfelelően harmonizál a szövetnadrággal (nem bakancs, nem sportcipő, nem túracipő stb.)

Sötétszínű zokni

Kék illetve piros csuklópánt, a versenyzők győzelmi meghatározásához

MAGYARÁZAT:

1.Az egységes megjelenésű bírói kar meghatározza a verseny színvonalát és emeli a bírók tekintélyét

VERSENYZŐK

1.A versenyzők a saját stílusuknak, illetve a szakáguknak megfelelő, azt a legjobban kifejező, arra a legjobban jellemző tiszta és rendezett öltözéket viselhetik. De viselhetnek bármilyen ruházatot, ami a verseny méltóságának megfelel. Sportcipő, edzőcipő használata megengedett, vagy lehetnek mezítláb.

2.A versenyzők körmei legyenek rövidek és ne viseljenek semmilyen fém vagy más tárgyat, amely ellenfelüknek, vagy önmaguknak sérülést okozhat.

3. A következő védőfelszerelések használata kötelező mindenki számára, melyek biztosítása a versenyzők kötelessége:

  • fejvédő
  • a lányoknak, hölgyeknek mellvédő

4. A kést tartó kézen védőkesztyű használata megengedett, de nem kötelező.

5. Szemüveg saját felelősségre viselhető, de csak abban az esetben, amennyiben rácsos védősisakkal rendelkezik a versenyző. Lágy kontaktlencse használata minden esetben megengedett.

6. Fásli, bandázs használatát a vezetőbíró engedélyezheti a versenyorvos javaslatára.

MAGYARÁZAT:

1.A versenyzők a verseny során olyan uniformist viselhetnek, amiben a legjobban és a legkényelmesebben érzik magukat és ami megfelel a verseny színvonalának

2. Ha a versenyző nem megfelelő öltözetben, vagy védőfelszerelésben érkezik a küzdőtérre, nem zárják ki azonnal, hanem 1 percet kap öltözete, védőfelszerelése rendbehozatalára

3. A versenyzők kék illetve piros színű küzdelmi szalagja jelöli a versenyzőket a győzelem meghatározásánál, kihirdetésénél


4 FEJEZET: A KÉSKÜZDELMI VERSENY LEBONYOLÍTÁSA

1. Az RKSZ késküzdelmi verseny vagy egyéni, vagy egyéni és csapatversenyből áll a verseny szervezőjének kiírása szerint. Az egyéni versenyszámban csak a 16. évet betöltött személyek versenyezhetnek, kor –és súlykorlátozás nélkül, férfi és női kategóriákban.

Csapatverseny esetén a mérkőzés a szembenálló csapatok egy-egy tagjának egyéni küzdelmét jelenti.

2. Egyéni mérkőzés esetén egyik versenyző sem helyettesíthető egy másik személlyel.

3. Azokat a versenyzőket vagy csapatokat, akik híváskor nem jelennek meg, az adott kategóriából kizárják.

4. A csapatok, - melyek lehetnek csak férfi, csak női, vagy vegyes összetételűek – négy, vagy akár több főből állnak, melyből 3 fő küzd egy adott fordulóban.

5. A versenyzők mind a csapat tagjai, nincsenek meghatározott tartalékok.

6. Minden csapatmérkőzés előtt a csapat képviselője hivatalos formátumban leadja az adott fordulóban versenyzők nevét és indulási sorrendjüket a versenyasztalhoz. A csapatból kiválasztott versenyzők indulási sorrendje fordulóról fordulóra megváltoztatható, de a leadás után, adott fordulón belül már nem módosítható.

7. Azt a csapatot, amelynek bármely tagja vagy edzője az indulási sorrendet megváltoztatja anélkül, hogy ezt a forduló előtt írásban benyújtaná, kizárják.

8. Csapatmérkőzés esetén, ha az egyéni küzdelmek során az egyik csapat két versenyzője nyertesen hagyja el a küzdőteret, a harmadik mérkőzést már nem kell lejátszani.

MAGYARÁZAT:

1.A "forduló" a verseny különálló része, amelynek egymásutánja elvezet a döntő résztvevőinek meghatározásához.

Az egyenes kieséses rendszerű versenyen egy forduló a versenyzők 50%-át ejti ki, az előnyerőket is beleértve.

2 A csapatmérkőzés előtt már csak az adott fordulóban küzdő versenyzők sorakoznak fel. Az edző és a tartalékversenyzők a számukra kijelölt külön helyen tartózkodhatnak.

3. A csapatok esetében az induláshoz szükséges minimális létszám 3 fő. Azok a csapatok, akik nem rendelkeznek az induláshoz szükséges minimális létszámmal, kizárásra kerülnek.

4. Az indulási sorrendet vagy az edző, vagy egy kijelölt versenyző adhatja le. Ha az indulási sorrendet az edző adja le, személye tisztán azonosítható kell, hogy legyen, ellenkező esetben a listát elutasíthatják. Az indulási sorrendnek a következőket kell tartalmaznia: a csapat nevét (országát, klubját), az adott fordulóra kiosztott küzdelmi szalagszínt, a csapattagok indulási sorrendjét. Vagy a versenyzők nevét, vagy a rajtszámukat fel kell tüntetni és a listát alá kell írnia az edzőnek, vagy a kijelölt személynek.


5 FEJEZET: A BÍRÓI KAR

1.Minden mérkőzés esetében a bírói kar a következőkből áll: egy vezetőbíró (REFEREE), és egy ellenőrző bíró (CONTROL JUDGE)

2. A vezetőbírók és az ellenőrző bírók nemzetisége, vagy klubja nem lehet azonos egyik versenyzőével sem.

3. A mérkőzések zavartalan lebonyolítása érdekében ki kell még nevezni: időmérőket, bemondókat és jegyzőkönyvvezetőket.

MAGYARÁZAT:

1.A mérkőzés kezdetekor a vezetőbíró a küzdőtér külső szélén áll, háttal a versenybírói asztalnak, ahol az ellenőrző bíró, az időmérő, a bemondó és a jegyzőkönyvvezető helyezkedik el.

2. A verseny zavartalan lebonyolítása érdekében a versenybírói asztalnál illetéktelen személyek nem tartózkodhatnak.


6 FEJEZET: A MÉRKŐZÉS IDŐTARTAMA

1.Az RKSZ Késküzdelmi Verseny minden egyes mérkőzése, küzdelme, egységesen 2 perc tiszta küzdelmi időből áll.

2. A küzdőidő mérése a vezetőbíró mérkőzést indító hangjelére - KÜZD! vagy FIGHT! - indul, és minden esetben megáll, ha ÁLLJ! – t vagy STOP! mond.

3. Az időmérő tisztán hallható gonggal, vagy más jelzéssel jelzi a mérkőzésidő lejártát. A mérkőzésidő lejártát jelző hang, vagy egy más jelzés megjelenítése jelenti a küzdelem végét.

MAGYARÁZAT:

1.A késküzdelem folyamatosan, megszakítás nélkül zajlik a fent meghatározott tiszta küzdelmi időben.

2.A folyamatos küzdelmet csak a mérkőzésvezető szakíthatja meg a mérkőzés kimenetelétől és az adott szituációktól függően.


7 FEJEZET: A MÉRKŐZÉS MENETE, A GYŐZTES MEGHATÁROZÁSA

1.Az RKSZ késharc versenyen minden egyes küzdelem fehér, hosszú ujjú pólóingben zajlik, melyet a versenyzők a saját küzdelmi ruhájukra húznak fel. A pólóinget a verseny szervezője biztosítja.

2. A fából készült, lekerekített heggyel és él nélküli, széles pengéjű fakéseket szintén a verseny szervezője biztosítja, a megkülönböztető színezést jelző zsírkrétákkal együtt.

3. A késharc folyamatosan zajlik életszerű körülményeket imitálva, melyet a vezetőbíró nem befolyásolhat.

4. Amennyiben a küzdelem során az egyik versenyző kilép a küzdőtérről, a vezetőbíró megállítja a küzdelmet és figyelmezteti a versenyzőt.
Ha ugyanez a versenyző még egyszer kilép, vagy elhagyja a küzdőteret le kell őt léptetni, és vesztesnek kell nyilvánítani.

5. Amennyiben a küzdelem során az egyik versenyző elejti a kését, vagy ellenfele azt elveszi tőle, azaz sikeresen lefegyverzi, a vezetőbíró megállítja a mérkőzést és 5 jutalompontot írat be a lefegyverző versenyzőnek, amely majd beleszámít a küzdelem végén a találati eredménybe.

Ha ugyanez a versenyző még egyszer elejti a kését, vagy ellenfele újra sikeresen lefegyverzi, le kell őt léptetni és vesztesnek kell nyilvánítani.

6. A késharc során ügyelni kell arra, hogy dulakodás, rugdalás, gáncsolás, szándékos ütés ne történjen, törekedni kell a tiszta és életszerű késharci küzdelemre.

7. A késharc során bármelyik kézben lehet a kés, azt bármikor lehet váltogatni, azt bármilyen helyzetben lehet használni.

8. Ha a kettő perc tiszta küzdelmi idő letelik, az ellenőrző bíró a vezetőbíróval közösen megszámolja a pólóingen látható kés által ejtett vágásokat, szúrásokat, azaz a találatokat jelző nyomokat, majd összesítik azokat.

9. Ezt követően a vezetőbíró visszamegy a küzdelmi terület szélére és a kevesebb találattal rendelkező versenyző színét jelző kezét magasba emelve kihirdeti a győztest. Ezzel a mérkőzés befejeződött.

10. Abban az esetben, ha a találatok összértéke megegyezik, ideértve a büntető pontokat is, 1 perc tiszta küzdelmi idő következik, melynek elteltével a találatokat újra összegzik. Amennyiben ez is megegyezne, az ellenőrző bíró és a vezetőbíró közös határozata alapján a vezetőbíró hirdeti ki a győztest.

MAGYARÁZAT:

1.Az értékelhető találat eléréséhez a technikát mindenképpen érvényes találati felületre, azaz a pólóingre, nyaktól lefelé a csípő vonaláig, illetve a karokra és a kezekre kontaktmódon kell végrehajtani.

2.Értékelhető technikának számít minden olyan látható vonal, jel, ami a valódi késharc során egy vágásnak, vagy egy szúrásnak felelt volna meg, akár a test elülső, oldalsó, vagy hátsó részén található

3. A találatok között minőségi különbség nincs, minden egyes jel azonos értékű találatot jelent.


8 FEJEZET: TILTOTT VISELKEDÉSEK, BÜNTETÉSEK

1.Az RKSZ Késküzdelmi Versenyszabály kizár minden olyan viselkedést, ami súlyos sérülést okoz, valamint árt a verseny színvonalának és a sportszerű versenyszellemnek.

A tiltott technikákat használó, vagy a fegyelmezetlenül viselkedő versenyzőt először figyelmeztetni kell, majd ki kell zárni a versenyből!

2. Ennek figyelembe vételével a késharc során TILOS!

  • a kést tartó kézzel a lábakra és a herékre vágni, döfni
  • a kést tartó kézzel vágni, vagy döfni a fejre, az arcra és a szemre
  • a kést tartó kézzel vágni, vagy döfni a nyakra és a torokra
  • a szándékos fejelés
  • mindenféle ütés és csapás
  • mindenféle rúgás
  • a lökdösés és a rángatás
  • mindenféle dobás
  • a küzdőtér elhagyása, feltéve, hogy azt nem az ellenfél okozta
  • az önveszélyes, illetve az ellenfélre nézve veszélyes viselkedés
  • az ellenfélhez történő bármilyen beszéd, cukkolás
  • a vezetőbíró utasításainak megtagadása

MAGYARÁZAT:

1.Az RKSZ késharc versenyek során néhány különösen veszélyes technika tiltva van, így ezek használatát a versenyzőknek kontrollálni kell.

2. Az RKSZ késharc versenyek során meghatározó a versenyzők pozitív viselkedése, önuralma, tisztelete a versenyzőtársaival, valamint a bírókkal szemben.

3. A hivatalos delegáció, vagy csapat bármely tagjának udvariatlan viselkedése okozhatja akár a versenyző, akár a csapat, akár a teljes delegáció versenyről történő kizárását.

4. A küzdelem során amennyiben az egyik versenyző láthatóan szándékosan tiltott technikát alkalmaz a másik versenyzővel szemben, vagy elvesztette az önuralmát, vagy tiszteletlenül viselkedik, a vezetőbíró megállítja a küzdelmet és figyelmezteti a versenyzőt. Amennyiben ugyanaz a versenyző még egyszer szabálytalankodik, a versenyző leléptetésre kerül.

5. A küzdelem során amennyiben az egyik versenyző kilép a küzdőtérről, vagy kiejti a kését a kezéből, vagy lefegyverzik, a vezetőbíró megállítja a küzdelmet és figyelmezteti a versenyzőt. Amennyiben ugyanaz a versenyző még egyszer kilép a küzdőtérről, vagy újra kiejti a kést, vagy újra lefegyverzik, a versenyző leléptetésre kerül.

6. A leléptetés tényét és okát a hangosbeszélőn keresztül a nézők tudomására kell hozni, őket arról tájékoztatni kell.


9 FEJEZET: SÉRÜLÉSEK, BALESETEK A VERSENYEN

1. Az a versenyző, aki a híváskor nem jelenik meg, vagy nem képes folytatni a küzdelmet, vagy az orvos illetve a vezetőbíró nem engedi tovább, az feladással visszalép a további küzdelmekből. A feladás oka lehet olyan sérülés is, amely nem róható fel az ellenfélnek.

2. Ha egy versenyző megsérül, a vezetőbíró azonnal megállítja a mérkőzést és hívja a versenyorvost. A versenyorvos csak a sérülés diagnosztizálására és kezelésére jogosult.

3. A küzdelem folyamán megsérült és orvosi ellátásra szoruló versenyző kezelésére 3 perc engedélyezett. Ha ez alatt az idő alatt a kezelés nem fejeződik be, a vezetőbíró az ellenőrző bíróval közösen eldöntheti, hogy a versenyzőt a további küzdelemre alkalmatlannak nyilvánítja, vagy további időt engedélyez a kezelésre.

MAGYARÁZAT:

1.A vezetőbíró minden esetben köteles hívni az orvost karja felemelésével és „orvos” kiáltással, ha a versenyző megsérült és orvosi kezelésre van szüksége.

2. Ha versenyző fizikailag képes rá, a küzdőtérről le kell kísérni orvosi vizsgálat és kezelés céljából.

3. Az orvosnak csak az éppen megsérült versenyző orvosi kezelésével kapcsolatban kell javaslatot adnia.


10 FEJEZET: ÓVÁS

1. A bírói döntés ellen a bírói karnál nem lehet óvni.

2. Ha a bírói kar döntése vélhetően sérti a szabályokat, csak a csapat hivatalos képviselője nyújthat be óvást.

3. Az óvást írásban kell benyújtani rögtön a kifogásolt mérkőzés után.
(Kivétel, ha adminisztrációs hiba történt. Az adminisztrációs hibát a vezető bírónak kell jelezni, rögtön az után, hogy felfedezték.)

4. Az óvást a Főbírónak kell benyújtani a versenyszervező által meghatározott óvási díj megfizetésével egy időben. A Főbíró megvizsgálja azokat a körülményeket, melyek a vitatott döntéshez vezettek. Az összes tényt figyelembe véve a bírói panel közösen hozza meg a döntést az óvással kapcsolatban. Ez lehet elutasító, vagy meghatározó.

MAGYARÁZAT:

1. Az óvásnak tartalmaznia kell: a versenyző nevét, az adott mérkőzésen közreműködő bírói kart és a kifogásolt esemény, döntés pontos leírását. Általánosságokat megfogalmazó panaszt nem lehet hivatalos óvásként elfogadni. Az óvás valódiságát a panaszt tevőnek kell igazolnia.

2. Az óvást a Főbíró vizsgálja ki, figyelembe véve az óvást alátámasztó bizonyítékokat. Annak érdekében, hogy az óvás jogosságát objektíven eldönthessék, a Főbíró jogosult a hivatalos videofelvételek megtekintésére, a közreműködő hivatalos személyek megkérdezésére.

3. Amennyiben az óvást a Főbíró elfogadja, a megfelelő intézkedéseket meg kell tenni. Emellett meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy hasonló eset az elkövetkező versenyeken ne fordulhasson elő. Az óvási díjat ez esetben a Versenyszervező visszatéríti.

4. Amennyiben a Főbíró az óvást elutasítja az óvási díjat az RKSZ javára írják jóvá.

5. A mérkőzés folyamán észlelt adminisztrációs hiba esetén az edző közvetlenül a vezetőbíróhoz fordulhat, aki értesíti a Főbírót.


11 FEJEZET: ZÁRÓ RENDELKEZÉS

Ezen szabályok csak az RKSZ mindenkori Főbírója által módosíthatók úgy, hogy az RKSZ Elnöksége azt előzetesen jóváhagyta.



Készítette:
Rab Sándor
RKSZ Főbíró



A szabályzat letöltése PDF-ben