Sport szekció

Küzdelmi versenyszabályzat

TARTALOM

1 FEJEZET: AZ RKSZ KÜZDELMI VERSENYSZABÁLYZAT CÉLJA

2 FEJEZET: A KUMITE KÜZDŐTÉR

3 FEJEZET: HIVATALOS ÖLTÖZET

4 FEJEZET: KUMITE VERSENY LEBONYOLÍTÁSA

5 FEJEZET: A BÍRÓI KAR

6 FEJEZET: A MÉRKŐZÉS IDŐTARTAMA

7 FEJEZET: A TALÁLATOK ELBÍRÁLÁSA

8 FEJEZET: DÖNTÉSI KRITÉRIUMOK

9 FEJEZET: TILTOTT VISELKEDÉSEK ÉS BÜNTETÉSEK

10 FEJEZET: SÉRÜLÉSEK, BALESETEK A VERSENYEN

11 FEJEZET: ÓVÁS

12 FEJEZET: A BÍRÓK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS HATÁSKÖRE

13 FEJEZET: A MÉRKŐZÉS INDÍTÁSA, MEGSZAKÍTÁSA ÉS BEFEJEZÉSE

14 FEJEZET: ZÁRÓ RENDELKEZÉS


1 FEJEZET: AZ RKSZ KÜZDELMI VERSENYSZABÁLYZAT CÉLJA

Az RKSZ Küzdelmi Versenyszabályzat megalkotásának célja, hogy ezen szabályrendszerben egységes és tiszta keretek között megmérettetési, versenyzési lehetőséget biztosítson stílus függetlenül mindazon versenyzők számára, akik szeretnék magukat kipróbálni a folyamatos kéz-láb küzdelemben, illetve jártasságot tanúsítani a földharci technikák alkalmazásában, majd ezek összessége alapján győzedelmeskedni.

Lehetőséget biztosítani a különböző stílusok, szakágak vezetőinek, mestereinek, edzőinek, hogy szakmailag felkészíthessék tanítványaikat, versenyzőiket erre az életszerű, látványos, de mégis sportszerű keretek között zajló versenyrendszerre.

Célja, a stílus független egységes bíráskodás, a szabályok alkalmazhatóságának és a bírók tekintélyének biztosítása.


2 FEJEZET: KUMITE KÜZDŐTÉR

1. A küzdőtér felületének simának és veszélytelennek kell lennie.

2. A küzdőtér négyzet alakú, tatamival fedett. Mérete 8x8 méter a külső szélén. A küzdőtér minden oldalán további 1 méteres, más színnel jelzett biztonsági sávot kell kialakítani, melynek szabadnak kell maradnia.

3. A küzdőtér közepétől számított 1,5 méterre 2-2 db más színű tatami jelzi a versenyzők kiinduló helyzetét.

4. A vezetőbíró, a versenyzők kiinduló helyzetét megjelölő tatamikra merőlegesen, a versenybírói asztalnak háttal veszi fel a kiinduló pozícióját, megfelelő távolságot tartva a két versenyzőtől.

5. Az oldalbírók a küzdőtér oldalainak közepén ülnek, a biztonsági zóna területén kívül. Az 1-es oldalbíró a vezetőbíró szemszögéből a baloldalon, a 2-es oldalbíró a vezetőbíróval szemben, míg a 3-as oldalbíró a vezetőbíró szemszögéből a jobb oldalon helyezkedik el. A vezetőbíró a küzdőtér teljes területén mozoghat, beleértve a biztonsági zónát is.

6. Az edzők a biztonsági zónán kívül, a versenyzőiknek megfelelő oldalon helyezkednek el.

MAGYARÁZAT:

1.A biztonsági zóna külső kerületétől számított egy méteren belül nem lehet sem reklámtábla, sem palánk, oszlop, fal stb.

2. A tatami nem csúszkálhat a talajon, valamint a felső felülete sem csúszhat.

3. A vezetőbírónak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a tatami elemek nem mozdulnak el a mérkőzés közben, mivel a hézagok, rések sérülést okozhatnak.

4. A tatamikon a fentieken kívül semmiféle más jelölés, szalag nem alkalmazható.


3 FEJEZET: HIVATALOS ÖLTÖZET

A verseny bíráinak, valamint a versenyzőknek az alábbi öltözetet kell viselniük.

BÍRÓK

Sötétszürke szövetnadrág (nem fekete, nem színes, nem farmer, nem melegítő stb.)

Az RKSZ által meghatározott egyedi pólóing

Elegáns fekete félcipő, ami megfelelően harmonizál a szövetnadrággal (nem bakancs, nem sportcipő, nem túracipő stb.)

Sötétszínű zokni

A vezetőbíróknak a küzdőtéren hordandó fekete papucscipő

Kék illetve piros csuklópánt, a versenyzők találatainak látható megítéléséhez

MAGYARÁZAT:

1.Az egységes megjelenésű bírói kar meghatározza a verseny színvonalát és emeli a bírók tekintélyét

VERSENYZŐK

1.A versenyzők a saját stílusuknak, illetve a szakáguknak megfelelő, azt a legjobban kifejező, arra a legjobban jellemző, tiszta és rendezett öltözéket viselhetik. Ez lehet mindenféle uniformis, de a verseny méltóságának megfelelő megjelenítésű kell, hogy legyen.

Jellemzően olyan felső ruházat, amely mindenképpen elfedi legalább az alkar felét, és olyan alsó ruházat, amely legalább a térd vonaláig leér.

Trikó, rövid ujjú póló, valamint rövid sportnadrág nem engedélyezett.

2.A versenyzők körmei legyenek rövidek és ne viseljenek semmilyen fém vagy más tárgyat, amely ellenfelüknek, vagy önmaguknak sérülést okozhat.

3. A következő védőfelszerelések használata kötelező, minden korosztályban, mindenki számára:

  • 17 éves korig piros illetve kékszínű kisméretű bokszkesztyű, vagy szejkenvédő
  • 18. évtől pedig piros illetve kék ujjatlan küzdő kesztyű
  • fejvédő
  • fogvédő
  • a lányoknak, hölgyeknek mellvédő
  • lábszárvédő
  • lábfejvédő
  • mélyvédő

4. Szemüveg viselete tilos. Lágy kontaktlencse viselhető a versenyző saját felelősségére.

5. A sérülés miatti kötés, fásli, bandázs használatát a vezetőbíró engedélyezheti a versenyorvos javaslatára.

MAGYARÁZAT:

1.A versenyzők a verseny során a saját stílusukra jellemző uniformist viselik, és viselhetik a stílusuknak megfelelő övfokozatot jelző saját övet

2. A fogvédőnek tökéletesen illeszkednie kell a fogsorhoz

3. Ha a versenyző nem megfelelő öltözetben, vagy védőfelszerelésben érkezik a küzdőtérre, nem zárják ki azonnal, hanem 1 percet kap öltözete, védőfelszerelése rendbehozatalára

4. A versenyzők kék illetve piros színű küzdelmi kesztyűje határozza meg a versenyzők helyzetét a küzdelem során, illetve ez határozza meg a találatok értékelését a bírói panel számára.


4 FEJEZET: KUMITE VERSENY LEBONYOLÍTÁSA

1. Az RKSZ verseny csak küzdelem / kumite versenyszámból áll. A verseny tovább osztható egyéni és csapatversenyre. Az egyéni versenyszámok tovább bonthatók korosztályokra, súlykorlátozás nélkül.

Csapatverseny esetén a mérkőzés a szembenálló csapatok egy-egy tagjának egyéni küzdelmét jelenti.

2. Egyéni mérkőzés esetén egyik versenyző sem helyettesíthető egy másik személlyel.

3. Azokat a versenyzőket vagy csapatokat, akik híváskor nem jelennek meg, az adott kategóriából kizárják.

4. A csapatok, - melyek lehetnek csak férfi, csak női, vagy vegyes összetételűek - 4 főből állnak, melyből 3 fő küzd egy adott fordulóban.

5. A versenyzők mind a csapat tagjai, nincsenek meghatározott tartalékok.

6. Minden csapatmérkőzés előtt a csapat képviselője hivatalos formátumban leadja az adott fordulóban versenyzők nevét és indulási sorrendjüket a versenyasztalhoz. A 4 fős csapatból kiválasztott versenyzők indulási sorrendje fordulóról fordulóra megváltoztatható, de a leadás után, adott fordulón belül már nem módosítható.

7. Azt a csapatot, amelynek bármely tagja vagy edzője az indulási sorrendet megváltoztatja anélkül, hogy ezt a forduló előtt írásban benyújtaná, kizárják.

8. Csapatmérkőzés esetén, ha az egyéni küzdelmek során az egyik csapat két versenyzője nyertesen hagyja el a küzdőteret, a harmadik mérkőzést már nem kell lejátszani.

9. Csapatmérkőzés esetén az egyéni küzdelmek eredménye lehet döntetlen, ebben az esetben, nincs hosszabbítás.

10. Csapatmérkőzés esetén amennyiben az egyéni küzdelmek eredményeinek összértéke döntetlen, úgy egy meghatározott versenyző küzd meg újra a csapat győzelméért. Ennek a mérkőzésnek az eredménye határozza meg a csapat győzelmét. Amennyiben ez a mérkőzés a rendes időben döntetlenül végződik, úgy hosszabbítás szükséges. Ha ez is döntetlen, úgy a bírói panel hozza meg a döntést a megfelelő bírói kritériumok alapján.

11. Egyéni mérkőzések esetén amennyiben a rendes küzdelmi idő elteltével döntetlen eredmény születik, úgy hosszabbítás szükséges. Amennyiben a hosszabbítás sem hoz eredményt, úgy a döntést a bírói panel hozza meg a megfelelő bírói kritériumok alapján.

MAGYARÁZAT:

1.A "forduló" a verseny különálló része, amelynek egymásutánja elvezet a döntő résztvevőinek meghatározásához.

Az egyenes kieséses rendszerű kumite versenyen egy forduló a versenyzők 50%-át ejti ki, az előnyerőket is beleértve. Ebben az értelemben a forduló meghatározása vonatkozik mind egyenes, mind vigaszági mérkőzésekre.

Körmérkőzés esetén az egy forduló azt az állapotot jelzi, amikor minden versenyző egyszer küzdött.

2 A mérkőzés előtt már csak a ténylegesen adott fordulóban küzdő versenyzők sorakoznak fel. Az edző és a tartalékversenyzők a számukra kijelölt külön helyen tartózkodhatnak.

7

3. A csapatok esetében az induláshoz szükséges minimális létszám 3 fő. Azok a csapatok, akik nem rendelkeznek az induláshoz szükséges minimális létszámmal, kizárásra kerülnek.

4. Az indulási sorrendet vagy az edző, vagy egy kijelölt versenyző adhatja le. Ha az indulási sorrendet az edző adja le, személye tisztán azonosítható kell, hogy legyen, ellenkező esetben a listát elutasíthatják. Az indulási sorrendnek a következőket kell tartalmaznia: a csapat nevét (országát, klubját), az adott fordulóra kiosztott kesztyűszínt, a csapattagok indulási sorrendjét. Vagy a versenyzők nevét, vagy a rajtszámukat fel kell tüntetni és a listát alá kell írnia az edzőnek, vagy a kijelölt személynek.


5 FEJEZET: A BÍRÓI KAR

1.Minden mérkőzés esetében a bírói kar a következőkből áll: egy vezetőbíró (REFEREE), és három oldalbíró (JUDGE)

2. A vezetőbíró és a bírók nemzetisége, vagy klubja nem lehet azonos egyik versenyzőével sem.

3. A mérkőzések zavartalan lebonyolítása érdekében ki kell még nevezni: időmérőket, bemondókat és jegyzőkönyvvezetőket.

MAGYARÁZAT:

1.A mérkőzés kezdetekor a vezetőbíró a küzdőtér külső szélén áll, háttal a versenybírói asztalnak, ahol az időmérő, a bemondó és a jegyzőkönyvvezető helyezkedik el.

2. A verseny zavartalan lebonyolítása érdekében a versenybírói asztalnál illetéktelen személyek nem tartózkodhatnak.

3. Az oldalbírók a küzdelmi terület oldalainál elhelyezett székeken foglalnak helyet.

4. Egy oldalbíró cseréje esetén az érkező bíró odamegy a távozóhoz, mindketten meghajlanak, majd helyet cserélnek.


6 FEJEZET: A MÉRKŐZÉS IDŐTARTAMA

1.Az RKSZ kumite mérkőzés időtartama 3 perc a felnőtt férfi, azaz a 21. évet betöltött versenyzők esetében mind az egyéni, mind a csapatmérkőzéseken, kivéve az éremért folyó egyéni mérkőzéseket, ahol a küzdőidő 5 perc.

A felnőtt női mérkőzések küzdőideje 2 perc mind az egyéni, mind a csapatmérkőzéseken, kivéve az éremért folyó egyéni mérkőzéseket, ahol a küzdőidő 3 perc.

A 12. évtől a versenyzők küzdőideje mind a leány, mind a fiú kategóriákban egységesen 2 perc és nincs plusz idő az érmekért folyó mérkőzéseken sem.

A 12 év alatti kategóriák küzdelmi ideje mind a leány, mind a fiú kategóriákban egységesen 1,5 perc és nincs plusz idő az érmekért folyó mérkőzéseken sem.

Amennyiben az első összecsapás eredménye a bírok véleménye alapján döntetlen, úgy minden kategóriában 1perc hosszabbítás következik.

2. A küzdőidő mérése a vezetőbíró mérkőzést indító hangjelére - KÜZD! vagy FIGHT! vagy HAJIME! - indul, és minden esetben megáll, ha ÁLLJ! – t vagy STOP! vagy YAME! – t mond.

3. Az időmérő tisztán hallható gonggal, vagy más jelzéssel jelzi a mérkőzésidő lejártát. A mérkőzésidő lejártát jelző hang, vagy egy más jelzés megjelenítése jelenti a küzdelem végét.

MAGYARÁZAT:

1.A küzdelmi mérkőzések folyamatosan, megszakítás nélkül zajlanak a fent meghatározott tiszta küzdelmi időben.

2.A folyamatos küzdelmet csak a mérkőzésvezető szakíthatja meg a mérkőzés kimenetelétől és az adott szituációktól függően.


7 FEJEZET: A TALÁLATOK ELBÍRÁLÁSA

1.Ütéseket, rúgásokat, csapásokat valamint ezek kombinációit egységesen találatoknak nevezzük, és csak abban az esetben értékelhetők, amennyiben azok a megfelelő találati felületekre lettek végrehajtva az alábbi kritériumok szerint:

  • Jó formával, helyes testtartással, stabil állásban és hatékonyan
  • Sportszerű hozzáállással és megfelelő technikai kivitelezéssel (a dühös csapkodást, verekedést, a rosszindulatú hozzáállást meg kell akadályozni)
  • Erős és gyors végrehajtással, ami feltételezheti akár a kiütést is
  • A figyelem fenntartásával, ami állandó koncentráltságot igényel a küzdelem során
  • Jó időzítéssel, ami tisztán jelzi a találat pontosságát és annak hatását
  • Helyes távolsággal, ami feltételezi a támadás becsapódását

2. Találatok a következők:

  • köríves rúgások fejre
  • egyenes, illetve köríves rúgások testre és a comb külső oldalára
  • fejre mért ütések, csapások
  • testre mért ütések, csapások

3. Érvényes találati felületek:

  • fej
  • nyak
  • mell
  • has
  • hát
  • oldalak
  • a comb külső oldala

4. Semmilyen technika, még a technikailag tökéletes sem értékelhető, ha végrehajtásakor mindkét versenyző a küzdőtéren kívül tartózkodik. Ha egy versenyző úgy hajt végre egy hatékony technikát, hogy még a küzdőtéren belül van és a vezetőbíró még nem mondott ÁLLJ! - t, vagy STOP! – t, a technika értékelhető.

MAGYARÁZAT:

1.Az értékelhető találat eléréséhez a technikát mindenképpen érvényes találati felületre kontaktmódon, azaz megütve, megrúgva kell végrehajtani a fenti kritériumok alapján.

2. Értékelhető találatnak számít az is, melyet olyan versenyzőn hajtanak végre, akit megdobtak, elesett, vagy bármely más módon a földre került.

3. Értékelhetetlen technikának számít a túl messze, távolságon kívüli, vagy a túl gyenge végrehajtás akkor is, ha történt érintkezés, kontakt.


8 FEJEZET: DÖNTÉSI KRITÉRIUMOK

1.A mérkőzés eredményét meghatározza: ha egy versenyző a mérkőzésidő lejárta esetén több találattal rendelkezik, vagy a bírói döntés az ő számára kedvez, vagy ha valamely versenyzőt leléptetik, vagy ha valamely versenyző feladja a küzdelmet, vagy ha valamely versenyző kizárásra kerül.

2. Egyéni mérkőzés nem érhet véget döntetlen eredménnyel. A vezetőbíró csak csapatmérkőzés esetén hirdethet döntetlent abban az esetben, ha a mérkőzésen mindkét versenyző ugyanannyi találatot szerzett az oldalbírók jelzése alapján.

3. Egyéni mérkőzések befejeződhetnek a rendes mérkőzésidő lejárta előtt, vagy akár a hosszabbításban a földharcban történő leszorítással, fojtással, kar-és lábfeszítéssel, ami eléri a 10 másodperces rászámolást.

Abban az esetben, amikor az egyik versenyző a földharc során olyan helyzetet teremt, hogy a másik kopogni kényszerül, vesztesnek kell nyilvánítani.

4. Egyéni mérkőzések befejeződhetnek a rendes mérkőzésidő lejárta előtt, vagy akár a hosszabbításban, ha a küzdelem során az egyik versenyző fejen, testen, vagy combon olyan erős és szabályos technikát hajt végre, ami a másik versenyzőnél eléri a 10 másodperces rászámolást, (KO) vesztesnek kell nyilvánítani.

5. Egyéni mérkőzések esetén és a hosszabbítást követően, ha a találatok száma újra azonos, a győztest a három oldalbíró szavazata dönti el. A bíróknak kötelezően dönteni kell az egyik versenyző javára, a következők figyelembevételével:

  • A versenyzők hozzáállása, harci szelleme, valamint a bemutatott erő
  • Taktikai és technikai fölény
  • Melyik versenyző kezdeményezett több akciót

MAGYARÁZAT:

1. Az RKSZ versenyen a végrehajtott technikák egyenértékűek, azaz nincs különbség az ütések, vagy a rúgások megítélésében, vagy annak nehézségi fokában, így minden találat egyforma értékű.

2. Ha a mérkőzés végén a találatok száma egyenlő, bírói döntésre kerül sor. A vezetőbíró a küzdőtér szélére lép és DÖNTÉS! - t mond. Az oldalbírók felállva, a vezetőbíróval szemben azt a kezüket emelik fel a válluk fölé, amelyik egyértelműen jelzi a győztes versenyzőt.

Az oldalbírók döntésének eredménye alapján a vezetőbíró kihirdeti a győztest.

1.Az RKSZ versenyszabály kizár minden olyan viselkedést, ami súlyos sérülést okoz, valamint árt a verseny színvonalának és a sportszerű versenyszellemnek.

A tiltott technikákat használó, vagy a fegyelmezetlenül viselkedő versenyzőt először figyelmeztetni kell, majd ki kell zárni a versenyből!

2. Ennek figyelembe vételével a küzdelem során TILOS!

  • a kéz ízületeire, csuklóra, könyökre, ujjakra támadni
  • a láb ízületeire, a bokákra, térdekre támadni
  • a herékre támadni
  • nyitott kézzel ütni, vagy döfni az arcra és a szemre
  • nyitott kézzel ütni, vagy döfni a torokra
  • a szándékos fejelés
  • a könyökütés
  • a térdrúgás
  • a lökdösés és a rángatás
  • a nagy ívű dobások
  • egy sérülés túlzott dramatizálása, színlelése
  • a küzdőtér elhagyása, feltéve, hogy azt nem az ellenfél okozta
  • az önveszélyes, illetve az ellenfélre nézve veszélyes viselkedés
  • az ellenfélhez történő bármilyen beszéd, cukkolás
  • a vezetőbíró utasításainak megtagadása

MAGYARÁZAT:

1. Az RKSZ verseny során néhány különösen veszélyes technika tiltva van, így ezek használatát a versenyzőknek kontrollálni kell. Az edzett versenyzők el tudják viselni az erős ütéseket, rúgásokat az izommal fedett felületeken, mint pl. a has, de tény, hogy a fej, arc, nyak, herék és ízületek különösen sérülésveszélyesek. Ezért minden sérülést okozó technikát a fentiek szerint nélkülözni kell.

2. Az RKSZ versenyek során meghatározó a versenyzők pozitív viselkedése, önuralma, tisztelete a versenyzőtársaival, valamint a bírókkal szemben.

3. A hivatalos delegáció, vagy csapat bármely tagjának udvariatlan viselkedése okozhatja akár a versenyző, akár a csapat, akár a teljes delegáció versenyről történő kizárását.

4. A küzdelem során amennyiben az egyik versenyző láthatóan szándékosan tiltott technikát alkalmaz a másik versenyzővel szemben, vagy elvesztette az önuralmát, vagy tiszteletlenül viselkedik, a vezetőbíró megállítja a küzdelmet és figyelmezteti a versenyzőt. Amennyiben ugyanaz a versenyző még egyszer szabálytalankodik, a versenyző leléptetésre kerül.

5. A küzdelem során amennyiben az egyik versenyző kilép a küzdőtérről, a vezetőbíró megállítja a küzdelmet és figyelmezteti a versenyzőt. Amennyiben ugyanaz a versenyző még egyszer kilép a küzdőtérről, a versenyző leléptetésre kerül.

6. A leléptetés tényét és okát a hangosbeszélőn keresztül a nézők tudomására kell hozni, őket arról tájékoztatni kell.


10 FEJEZET: SÉRÜLÉSEK, BALESETEK A VERSENYEN

1. Az a versenyző, aki a híváskor nem jelenik meg, vagy nem képes folytatni a küzdelmet, vagy az orvos illetve a vezetőbíró nem engedi tovább, az feladással visszalép a további küzdelmekből. A feladás oka lehet olyan sérülés is, amely nem róható fel az ellenfélnek.

2. Ha a két versenyző egymásnak sérülést okoz, vagy a versenyorvos mindkét versenyzőt a küzdelem folytatására alkalmatlannak találja korábbi sérülésük miatt, az a versenyző nyer, akinek az adott pillanatban több értékelhető találata van.

Egyéni mérkőzés esetén, ha a találatok egyenlők, akkor bírói döntés határozza meg a mérkőzés eredményét.

Csapatmérkőzés esetén a vezetőbíró döntetlent hirdet. Ha ez a csapatmérkőzést eldöntő extra egyéni küzdelemben történik, akkor bírói döntés határozza meg a győztes csapatot.

3. Az a sérült versenyző, akit a versenyorvos alkalmatlannak talál a küzdelemre, azon a versenyen már nem küzdhet.

4. Ha egy versenyző megsérül, a vezetőbíró azonnal megállítja a mérkőzést és hívja a versenyorvost. A versenyorvos csak a sérülés diagnosztizálására és kezelésére jogosult.

5. A küzdelem folyamán megsérült és orvosi ellátásra szoruló versenyző kezelésére 3 perc engedélyezett. Ha ez alatt az idő alatt a kezelés nem fejeződik be, a vezetőbíró eldöntheti, hogy a versenyzőt a további küzdelemre alkalmatlannak nyilvánítja, vagy további időt engedélyez a kezelésre.

6. Azt a versenyzőt, aki összeesik, megdobják, vagy leütik és nem áll azonnal a lábára, a vezetőbíró térdelő helyzetben, az egyik kezét a mellétől kinyújtva tízet számol, majd jelzi a leütés (KO) végét és csak ezt követően hívja be az orvost. Ebben az esetben a versenyzőt automatikusan visszaléptetik a további küzdelmektől.

MAGYARÁZAT:

1.A vezetőbíró minden esetben köteles hívni az orvost karja felemelésével és „orvos” kiáltással, ha a versenyző megsérült és orvosi kezelésre van szüksége.

2. Ha versenyző fizikailag képes rá, a küzdőtérről le kell kísérni orvosi vizsgálat és kezelés céljából.

3. Az orvosnak csak az éppen megsérült versenyző orvosi kezelésével kapcsolatban kell javaslatot adnia.

4. Az RKSZ versenyek sajátossága, hogy megfelelő és szabályos technikai végrehajtással történhet leütés, kiszámolás,(KO) leszorítás, vagy feladásra kényszerítés.


11 FEJEZET: ÓVÁS

1. A bírói döntés ellen a bírói karnál nem lehet óvni.

2. Ha a bírói kar döntése vélhetően sérti a szabályokat, csak a csapat hivatalos képviselője nyújthat be óvást.

3. Az óvást írásban kell benyújtani rögtön a kifogásolt mérkőzés után.
(Kivétel, ha adminisztrációs hiba történt. Az adminisztrációs hibát a vezető bírónak kell jelezni, rögtön az után, hogy felfedezték.)

4. Az óvást a Főbírónak kell benyújtani a versenyszervező által meghatározott óvási díj megfizetésével egy időben. A Főbíró megvizsgálja azokat a körülményeket, melyek a vitatott döntéshez vezettek. Az összes tényt figyelembe véve a bírói panel közösen hozza meg a döntést az óvással kapcsolatban. Ez lehet elutasító, vagy meghatározó.

MAGYARÁZAT:

1. Az óvásnak tartalmaznia kell: a versenyző nevét, az adott mérkőzésen közreműködő bírói kart és a kifogásolt esemény, döntés pontos leírását. Általánosságokat megfogalmazó panaszt nem lehet hivatalos óvásként elfogadni. Az óvás valódiságát a panaszt tevőnek kell igazolnia.

2. Az óvást a Főbíró vizsgálja ki, figyelembe véve az óvást alátámasztó bizonyítékokat. Annak érdekében, hogy az óvás jogosságát objektíven eldönthessék, a Főbíró jogosult a hivatalos videofelvételek megtekintésére, a közreműködő hivatalos személyek megkérdezésére.

3. Amennyiben az óvást a Főbíró elfogadja, a megfelelő intézkedéseket meg kell tenni. Emellett meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy hasonló eset az elkövetkező versenyeken ne fordulhasson elő. Az óvási díjat ez esetben a Versenyszervező visszatéríti.

4. Amennyiben a Főbíró az óvást elutasítja az óvási díjat az RKSZ javára írják jóvá.

5. A mérkőzés folyamán észlelt adminisztrációs hiba esetén az edző közvetlenül a vezetőbíróhoz fordulhat, aki értesíti a Főbírót.


12 FEJEZET: A BÍRÓK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS HATÁSKÖRE

FŐBÍRÓ

A Főbíró jogai és kötelezettségei a következők:

1. A verseny szervezőkkel konzultálva a versenyek előkészítése a küzdőterek, a szükséges technikai és egyéb felszerelések, a mérkőzések zavartalan lebonyolítása és ellenőrzése, valamint a biztonság szempontjából.

2. A vezetőbírók, valamint az oldalbírók kinevezése és elosztása a küzdőterekre

3. A vezetőbírók és az oldalbírók tevékenységének felügyelete és koordinálása.

4. Tartalékbírók kinevezése, ha szükséges.

5. Végső döntés hozatala olyan, a szabálykönyvben nem részletezett technikai vonatkozású kérdésekben, melyek előfordulhatnak egy mérkőzés folyamán.

VEZETŐBÍRÓK

A vezetőbírók jogai és kötelezettségei a következők:

1. A hozzá tartozó küzdőtéren közreműködő oldalbírók delegálása, kinevezése és felügyelete.

2. A küzdőterén közreműködő oldalbírók teljesítményének ellenőrzése, és annak biztosítása, hogy az általa kinevezett bírók képesek legyenek feladataik ellátására.

3. A vezetőbíró feladata és joga a mérkőzés levezetése, beleértve a küzdelem elindítását, megállítását, újraindítását és befejezését.

4. A mérkőzés megállítása, ha véleménye szerint szabálysértést követtek el, vagy a versenyzők biztonsága ezt megkívánja.

5. Figyelmeztetést adhat.

6. A sarokbírók véleménye alapján a győztes versenyző kihirdetése.

7. Szükség esetén az extra mérkőzés kihirdetése és elindítása csapatmérkőzés esetén.

8. A döntetlenek eldöntése.

9. A győztes bejelentése.

10. A vezetőbíró hatásköre kiterjed annak közvetlen környezetére is.

11. A vezetőbíró ad minden utasítást és tesz minden bejelentést.

OLDALBÍRÓK

Az oldalbírók jogai és kötelezettségei a következők:

1. Jelzik a találatokat.

2. Bírói döntésnél gyakorolják a döntési, szavazati jogukat.

3. Kötelességük a versenyzők által végrehajtott akciók figyelemmel kísérése és találat esetén a véleményüket határozottan jelezni.

4. Jelezni, ha egyik, vagy mindkét versenyző kilép a küzdőtérről.

5. Jelezni bármely egyéb esetben, ha a vezetőbíró figyelmét szükséges felhívni valamire.

MAGYARÁZAT:

1.Bírói döntés esetén az oldalbírók véleménye a meghatározó. A vezetőbíró csak az oldalbírók véleményét figyelembe véve hirdetheti ki a győztes versenyzőt.

2. Bírói döntés esetén a vezetőbírónak nincs szavazati, döntési joga a győztes meghatározásában.

3. A bírói kar csak a Főbírónak tartozik beszámolni egy adott döntés körülményeiről, senki másnak.


13 FEJEZET: A MÉRKŐZÉS INDÍTÁSA, MEGSZAKÍTÁSA ÉS BEFEJEZÉSE

1. Miután a vezetőbíró és az oldalbírók elfoglalták helyüket és a versenyzők meghajlással üdvözölték egymást, a vezetőbíró KÜZDJ! vagy FIGHT! vagy HAJIME! vezényszóval elindítja a küzdelmet.

2. Az időmérő a vezetőbíró vezényszavára indítja el a küzdelmi idő mérését.

3. Amennyiben szükséges, a vezetőbíró ÁLLJ! vagy STOP! vagy YAME! vezényszóval állítja meg a küzdelmet. Ebben az esetben az időmérő is megállítja az óráját, fenntartva a tiszta küzdőidő folyamatosságát.

4. Ha a küzdelem során az egyik versenyző értékelhető találatot ér el, az oldalbírók a megfelelő színű, vállmagasságban kinyújtott, és mintegy 1 másodpercig kitartott kézzel jelzik a találat érvényességét úgy saját maguk, mint a nézők számára. A vezetőbíró nem állítja meg a küzdelmet, a folyamatosság fenntartása érdekében.

5. Ha a mérkőzésidő lejár, az a versenyző győz, akinek több találata van. A vezetőbíró DÖNTÉS! vagy HANTEI! vezényszavára az oldalbírók felállva, a vezetőbíróval szembe fordulva, az általuk győztesnek vélt versenyzőt karjuk magasba emelésével meghatározzák, majd a vezetőbíró a többségi elv alapján a győztes versenyző felőli karja magasba emelésével kihirdeti a győztest. Ezzel a küzdelem véget ér.

6. Ha egy hosszabbításos mérkőzés végén az állás még mindig döntetlen, a mérkőzés eredményét a bírói kar dönti el a fenti eljárás szerint.

7. A vezetőbíró a következő esetekben szakíthatja meg a mérkőzést:

  • Ha valamelyik, vagy mindkét versenyző a küzdőtéren kívülre kerül
  • Ha a vezetőbíró utasítja a versenyzőt ruházata, vagy a védőfelszerelése rendbehozatalára
  • Ha észreveszi, hogy a versenyző megsértette a versenyszabályokat
  • Ha úgy véli, hogy az egyik, vagy mindkét versenyző alkalmatlan a küzdelem folytatására sérülés, leütés, vagy más okból. A versenyorvos véleményét figyelembe véve a vezetőbíró dönt arról, hogy a mérkőzés folytatódhat-e
  • Ha valamelyik versenyző megfogja ellenfelét és nem hajt végre azonnali technikát, vagy 5 másodpercen belül dobást
  • Ha mindkét versenyző megfogja, vagy ráncigálja egymást és 5 másodpercen belül nem kísérelnek meg technikát vagy dobást

MAGYARÁZAT:

1.A mérkőzés kezdetekor a vezetőbíró a versenyzőket a megfelelő kiindulási helyre küldi. A versenyzőknek nyugodtnak kell lenniük, amikor a küzdőtérre lépnek. Megfelelő módon üdvözölni kell egymást.

2. A mérkőzés újraindítása esetén a vezetőbírónak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a versenyzők elég higgadtak-e. A fel-leugráló vagy más módon idegeskedő versenyzőket meg kell nyugtatni, mielőtt a küzdelem folytatódna. A vezetőbírónak a mérkőzést a lehető leghamarabb folytatnia kell.

3. A versenyzők mind a mérkőzés előtt, mind a végén meghajolnak egymás felé.


14 FEJEZET: ZÁRÓ RENDELKEZÉS

Ezen szabályok csak az RKSZ mindenkori Főbírója által módosíthatók úgy, hogy az RKSZ Elnöksége azt előzetesen jóváhagyta.



Készítette:
Rab Sándor
RKSZ Főbíró



A szabályzat letöltése PDF-ben