Sport szekció

Önvédelmi versenyszabályzat

TARTALOM

1 FEJEZET: AZ RKSZ ÖNVÉDELMI VERSENYSZABÁLYZAT CÉLJA

2 FEJEZET: A KÜZDŐTÉR

3 FEJEZET: HIVATALOS ÖLTÖZET

4 FEJEZET: AZ ÖNVÉDELMI VERSENY LEBONYOLÍTÁSA

5 FEJEZET: A BÍRÓI KAR

6 FEJEZET: : A BÍRÓK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS HATÁSKÖRE

7 FEJEZET: DÖNTÉSI KRITÉRIUMOK

8 FEJEZET: SÉRÜLÉSEK, BALESETEK A VERSENYEN

9 FEJEZET: ÓVÁS

10 FEJEZET: ZÁRÓ RENDELKEZÉS


1 FEJEZET: AZ RKSZ ÖNVÉDELMI VERSENYSZABÁLYZAT CÉLJA

Az RKSZ Önvédelmi Versenyszabályzat megalkotásának célja, hogy egységes és tiszta keretek között megmérettetési, versenyzési lehetőséget biztosítson stílus függetlenül mindazon versenyzők számára, akik szeretnék bemutatni harcművészeti jártasságukat, készségeiket, technikai és taktikai tudásukat pusztakezes és eszközös önvédelmi szakértelmüket, életszerű körülményeket megjelenítve bemutatójuk alkalmával.

Lehetőséget biztosítani a különböző stílusok, szakágak vezetőinek, mestereinek, edzőinek, hogy szakmailag felkészíthessék tanítványaikat, versenyzőiket egy bemutató keretén belül a stílusukra leginkább jellemző önvédelmi technikák, jártasságok, készségek és sajátosságok bemutatására, egy szabályos keretek között zajló versenyen.

Célja, a stílus független egységes bíráskodás, a szabályok alkalmazhatóságának és a bírók tekintélyének biztosítása.


2 FEJEZET: KÜZDŐTÉR

1. A küzdőtér felületének simának és veszélytelennek kell lennie.

2. A küzdőtér négyzet alakú, tatamival fedett. Mérete 8x8 méter a külső szélén. A küzdőtér minden oldalán további 1 méteres, más színnel jelzett biztonsági sávot kell kialakítani, melynek szabadnak kell maradnia.

3. A küzdőtér közepétől számított 1,5 méterre 2-2 db más színű tatami jelzi a versenyzők kiinduló helyzetét.

4. A vezetőbíró, a küzdőtér oldalán, annak közepén, a versenybírói asztalnak háttal ül.

5. Az oldalbírók a küzdőtér oldalainak közepén ülnek, a biztonsági zóna területén kívül. Az 1-es oldalbíró a vezetőbíró szemszögéből a baloldalon, a 2-es oldalbíró a vezetőbíróval szemben, míg a 3-as oldalbíró a vezetőbíró szemszögéből a jobb oldalon helyezkedik el.

6. Az edzők, felkészítők a biztonsági zónán kívül helyezkednek el.

MAGYARÁZAT:

1.A biztonsági zóna külső kerületétől számított egy méteren belül nem lehet sem reklámtábla, sem palánk, oszlop, fal stb.

2. A tatami nem csúszkálhat a talajon, valamint a felső felülete sem csúszhat.

3. A vezetőbírónak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a tatami elemek nem mozdulnak el a mérkőzés közben, mivel a hézagok, rések sérülést okozhatnak.

4. A tatamikon a fentieken kívül semmiféle más jelölés, szalag nem alkalmazható.


3 FEJEZET: HIVATALOS ÖLTÖZET

A verseny bíráinak, valamint a versenyzőknek az alábbi öltözetet kell viselniük.

BÍRÓK

Sötétszürke szövetnadrág (nem fekete, nem színes, nem farmer, nem melegítő stb.)

Az RKSZ által meghatározott egyedi pólóing

Elegáns fekete félcipő, ami megfelelően harmonizál a szövetnadrággal (nem bakancs, nem sportcipő, nem túracipő stb.)

Sötétszínű zokni

Kék illetve piros csuklópánt a győztes versenyzők, illetve a csapatok meghatározásához, kihirdetéséhez.

MAGYARÁZAT:

1.Az egységes megjelenésű bírói kar meghatározza a verseny színvonalát és emeli a bírók tekintélyét

VERSENYZŐK

1.A versenyzők a saját stílusuknak, illetve a szakáguknak megfelelő, azt a legjobban kifejező, arra a legjobban jellemző, tiszta és rendezett öltözéket viselhetik cipő és zokni nélkül. Ez lehet mindenféle uniformis, de a verseny méltóságának megfelelő megjelenítésű kell, hogy legyen.
Jellemzően olyan felső ruházat, amely mindenképpen elfedi legalább az alkar felét, és olyan alsó ruházat, amely legalább a lábszár közepéig ér.
Trikó, rövid ujjú póló, valamint rövid sportnadrág nem engedélyezett.

2.A versenyzők körmei legyenek rövidek és ne viseljenek semmilyen fém vagy más tárgyat, amely partnerüknek, vagy önmaguknak sérülést okozhat.

3. Szemüveg viselete tilos. Lágy kontaktlencse viselhető a versenyző saját felelősségére.

4. Fásli, bandázs használatát a vezetőbíró engedélyezheti a versenyorvos javaslatára.

MAGYARÁZAT:

1.A versenyzők a verseny során a saját stílusukra jellemző uniformist viselik, és viselhetik a stílusuknak megfelelő övfokozatot jelző saját övet


4 FEJEZET: AZ ÖNVÉDELMI VERSENY LEBONYOLÍTÁSA

1.Az RKSZ Önvédelmi Verseny csak bemutató versenyszámból áll. A verseny tovább osztható egyéni, - 1fő versenyző + 1 fő segítő - és csapatversenyre, ami 3 főből áll. Az egyéni versenyszámok tovább bonthatók gyermek, ifjúsági, junior és felnőtt korosztályokra. Ezek a korosztályok tovább oszthatók fiú, leány, illetve férfi, női önvédelmi kategóriákra.

2.Egyéni gyermek, ifjúsági és junior kategóriákban indulhatnak azok a versenyzők, akik a verseny megrendezésének napján még nem töltötték be a 21. életévüket.
Egyéni felnőtt versenyszám kategóriában indulhatnak azok a versenyzők, akik a verseny megrendezésének napján már betöltötték a 21. életévüket.

Bármely korosztályban és kategóriában induló versenyzők, a nemüket tekintve vegyesek lehetnek, akár a versenyző, akár a segítő szempontjából.

Egy versenyszám lebonyolítása fordulókra osztva történik. Az első fordulóban összekerülő csapatok vagy egyéni versenyzők sorrendjét sorsolással döntik el. A győztes versenyzők vagy csapatokok tovább jutnak a következő fordulóba. Vigaszágon a harmadik helyért versenyezhetnek tovább azok a versenyzők vagy csapatok, akik valamely döntőbe jutott csapattól / versenyzőtől szenvedtek vereséget.

A versenyzők vagy csapatok a sorsolás alapján egymással mérkőznek, azon módon, hogy gyakorlataikat azonos küzdőtéren, egymást követve mutatják be a bíróknak. A három versenyzőből álló csapat, vagy az egy versenyzőből és egy segítőből álló egyéni versenyző egy adott fordulóban vagy piros, vagy kék csapatként / versenyzőként szerepel. Csapatversenynél a piros csapat a vezetőbíróval szemben, annak jobb oldalán, a kék csapat a vezetőbíróval szemben, annak bal oldalán sorakozik fel üdvözléshez a küzdőtér szélén, majd ott leülve várakoznak a forduló végéig. A 3 fős csapatok bármilyen nemű összetételben, a küzdőtér bármely pontján, bármilyen pozícióban elkezdhetik gyakorlataikat.

Egyéni versenyszámban a piros versenyző a vezetőbíró jobb oldala felöli kiindulási helyen áll enyhe terpeszben, a vezetőbíró által megadott kezdőjelig leengedett kezekkel, míg a segítő a vezetőbíró bal oldala felöli kiindulási helyen áll, tetszőleges támadási pozícióban.

A gyakorlatot mindig a piros versenyző / csapat kezdi meg, amikor a vezetőbíró sípjele arra felszólítja. A gyakorlatok bemutatása során egyetlen versenyző, vagy segítő sem léphet, vagy eshet ki a küzdőtérről. A kék versenyző / csapat gyakorlata után az adott küzdőtér oldalbírái felállva, a vezetőbíróval és a versenybírói asztallal szemben, a vezetőbíró sípjelére magasba emelik azt a kezüket, amely véleményük szerint meghatározza a kék, vagy piros színű versenyző/csapat győztesét.

A vezetőbíró ezután a küzdőtér szélére lép, majd karjelzésével és szóval (piros/kék győz) kihirdeti a győztest.

Magyarázat:

1.A forduló kezdete a csapatok/versenyzők bevonulásával veszi kezdetét, és azok elvonulásával fejeződik be. A bevonuláshoz a verseny szervezői általi szólítás adja meg a jelet, a távozáshoz pedig a forduló eredményhirdetését követő kölcsönös tiszteletadás/meghajlás után, a vezető bíró. A forduló időtartama alatt a küzdőteret egyetlen versenyző sem hagyhatja el. Amennyiben ez bármilyen módon mégis megtörténik, az a csapat/versenyző eredményét rontja le.

3. A csapatverseny első fordulójában a csapatok szabadon választott gyakorlatsort mutatnak be. A gyakorlatsor bármilyen önvédelmi elemeket tartalmazó önvédelmi bemutató lehet, amelyben a csapat mindhárom tagja aktívan részt vesz. A bemutató időtartama nem lehet rövidebb fél percnél és nem lehet hosszabb kettő percnél.

Magyarázat:

1.A csapatok bármilyen bemutatót összeállíthatnak. A 3 fő közül bárki lehet támadó vagy védekező, a szerepek akár cserélődhetnek is. Fontos tudnivaló hogy amennyiben 2 támadó és 1 védő összeállítást mutatnak be, a két támadó támadhat külön-külön, vagy akár egyszerre is. Miután a bírók a gyakorlatok nehézségét is figyelembe veszik, az egyszerre történő támadás elhárítása magasabb értékelést jelenthet. Miután az önvédelmi bemutató verseny nem színházi előadás, kerülni kell mindenféle humoros, vagy színpadias összeállítást.

4. A csapatverseny második fordulójában a csapatoknak kötelezően pusztakezes önvédelmi gyakorlatot kell bemutatniuk, ahol egyetlen csapattag sem használhat eszközt. A bemutató időtartama megegyezik az első fordulóban leírtakkal. A második fordulóban bemutatott gyakorlatsor nem egyezhet meg az első fordulóéval.

A csapatverseny harmadik és további fordulóiban, ideértve a döntőt is, a csapatok ismételhetik az addig már előadott bemutatók bármelyikét, vagy újabb gyakorlatsort adhatnak elő. A bemutatók időtartama megegyezik az első fordulóban leírtakkal.

5. Az egyéni versenyszámok első fordulójában a versenyzők szabadon választott gyakorlatsort mutatnak be. A gyakorlatsor bármilyen önvédelmi elemet tartalmazó önvédelmi bemutató lehet, amelyben az egyéni versenyző, mint védekező vesz részt, aki elhárítja a segítője támadását. A bemutató időtartama nem lehet rövidebb fél percnél és hosszabb kettő percnél.

Magyarázat:

1.Az egyéni versenyzők segítőjükkel együtt, bármilyen bemutatót összeállíthatnak. A 2 fő közül csak a segítő lehet a kezdeményező, a tényleges versenyző pedig a védekező. A szerepek nem cserélődhetnek. Fontos tudnivaló hogy a versenyen csak a védekező vesz részt versenyzőként, tehát amennyiben a segítő is részt szeretne venni az eseményen, mint versenyző, őt is nevezni kell, és a fentiekben leírtak szerint be kell mutatnia tudását, mint védekező. Miután az önvédelmi bemutató verseny nem színházi előadás, kerülni kell mindenféle humoros, vagy színpadias összeállítást.

6. Az egyéni verseny második fordulójában a versenyzőknek kötelezően eszközös önvédelmi gyakorlatot kell bemutatniuk, ahol a támadó minden esetben valamely meghatározott eszközzel támad. A védekező a támadást puszta kézzel kell, hogy elhárítsa. A bemutató időtartama megegyezik az első fordulóban leírtakkal.

Magyarázat:

1.Az önvédelmi verseny egyéni fordulóiban az alábbi eszközök közül lehet választani: gyakorlókés, rövid bot, hosszú bot, tonfa, fakard, baseballütő, gyakorló nunchaku. Valamennyi eszköz kinézetében megegyező kell, hogy legyen a valódival, anyagát tekintve azonban olyannak kell lennie, amivel semmilyen módon sem lehet súlyos sérülést okozni.
Kerülni kell a rikító színű eszközök használatát. Az egyéni és csapat versenyszámokban használt eszközöket a versenyzők saját maguknak kell biztosítaniuk, és csak saját felelősségükre alkalmazhatják azokat.

7. Az egyéni verseny harmadik és további fordulóiban, a döntők és a vigaszági döntők kivételével a versenyzők ismételhetik az addig már előadott bemutatók bármelyikét, vagy újabb gyakorlatsort adhatnak elő. A bemutatók időtartama megegyezik az első fordulóban leírtakkal.

Az egyéni verseny döntőjében, és a vigaszági döntőkben (a harmadik helyért) a versenyzőknek kötelező gyakorlatot kell bemutatniuk oly módon, hogy a versenyző segítője a vezetőbíró, valamint az oldalbírók közreműködésével véletlenszerűen kiválaszt (kihúz az előkészített gyakorlatokat tartalmazó kártyák közül egyet) egy kötelező támadási formát, majd a vezetőbíró jelére (sípszavára) azzal a technikával / technikákkal támadja az egyéni versenyzőt.

A versenyzőnek a támadást az arányosság elvének figyelembe vételével kell elhárítania, majd a támadót oly módon rögzítenie, hogy az ne legyen képes további támadás végrehajtására. A gyakorlatsort a versenyző csak akkor fejezheti be, ha arra a vezetőbíró jelzése (sípszava) felszólítja. A segítőnek három egymást követő alkalommal kell a feladatát teljesítenie, (húznia is) a versenyzőnek pedig ugyanennyi alkalommal kell védekezni.

Magyarázat:

1.A segítőnek a meghatározott támadásokat oly módon kell kiviteleznie, hogy meggyőzze a bírókat támadása valósághűségéről. A nem kellő erővel, sebességgel vagy pontossággal végrehajtott támadásokért a bírók a versenyző gyakorlatát ennek megfelelően minősítik. Bármilyen olyan jelzés, amellyel a segítő a versenyző tudomására kívánja hozni azt, hogy milyen támadási formát húzott, tiltottnak számít és a versenyző gyakorlatát rontja le. A húzást követően a gyakorlatot a vezetőbíró jelzésére azonnal meg kell kezdeni, felkészülési idő nincs.

8.Az egyéni verseny döntőjében, a segítők az alábbi támadási formákat húzhatják:

Egyszeri támadások:
Egyenes ütés testre vagy fejre, jobb kézzel
Egyenes ütés testre vagy fejre, bal kézzel
Egyenes rúgás hasra, jobb lábbal
Egyenes rúgás hasra, bal lábbal
Külső köríves ütés testre vagy fejre jobb kézzel
Külső köríves ütés testre vagy fejre bal kézzel
Külső köríves rúgás testre vagy fejre jobb lábbal
Külső köríves rúgás testre vagy fejre bal lábbal
Szúrás késsel föntről lefelé jobb kézzel
Szúrás késsel föntről lefelé bal kézzel
Szúrás késsel előre egyenesen jobb kézzel
Szúrás késsel előre egyenesen bal kézzel
Rövid botos támadás föntről lefelé függőlegesen bármely kézzel

Kombinációs támadások:
Két egyenes ütés váltott kézzel fejre
Egy egyenes ütés majd egy külső köríves ütés váltott kézzel fejre
Két egyenes ütés váltott kézzel fejre, majd hátsó lábas köríves rúgás combra
Hátsó lábas egyenes rúgás testre, majd valamely kézzel egyenes ütés fejre

Magyarázat:

1.A megadott támadási módok közül nem szükségszerű valamennyinek szerepelnie az adott versenyen. A verseny szervezője a verseny kiírása során azt bármilyen módon meghatározhatja, figyelembe véve a versenyszám kategóriáit, összetételét.


5 FEJEZET: A BÍRÓI KAR

1.Minden RKSZ Önvédelmi Versenyen a döntést hozó bírói testület a következőkből áll: egy vezetőbíró (REFEREE), és három oldalbíró (JUDGE)

2. A vezetőbíró és az oldalbírók nemzetisége, vagy klubja nem lehet azonos egyik versenyzőével sem.

3. A mérkőzések zavartalan lebonyolítása érdekében ki kell még nevezni: időmérőket, bemondókat és jegyzőkönyvvezetőket.

MAGYARÁZAT:

1.A mérkőzés kezdetekor a vezetőbíró a küzdőtér külső szélén ül, háttal a versenybírói asztalnak, ahol az időmérő, a bemondó és a jegyzőkönyvvezető helyezkedik el.

2. A verseny zavartalan lebonyolítása érdekében a versenybírói asztalnál illetéktelen személyek nem tartózkodhatnak.

3. Az oldalbírók a küzdelmi terület oldalainál elhelyezett székeken foglalnak helyet.


6 FEJEZET: A BÍRÓK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS HATÁSKÖRE

A FŐBÍRÓ feladatai és tevékenységi köre:

A főbíró részt vesz a verseny szervezésében, annak szabályainak kialakításában, és a sorsolás lebonyolításában. Meghatározza a küzdőterek bíróinak személyét és beosztását, felügyeli munkájukat, szükség esetén tanácsaival segíti azokat. Kapcsolatot tart a csapatok képviselőivel, eljár azok panasza esetén.

Magyarázat:

1.A csapatok vezetői a főbírónak jelezhetik amennyiben a versennyel, vagy annak szabályainak alkalmazásával kapcsolatban észrevételük/panaszuk van. A főbíró dönt arról, hogy milyen jellegű beavatkozásra, vagy esetlegesen változtatásra van szükség.

A VEZETŐBÍRÓ feladata és tevékenységi köre:

A vezetőbíró felügyeli az általa vezetett küzdőteret. A versenyszámok kezdetekor felsorakoztatja a küzdőtér bíróit és versenyzőit, majd kölcsönös üdvözléssel megnyitja a versenyszámot, illetve levezényli a fordulók kezdetén és végén történő üdvözléseket. Jelzésével engedélyezi a versenyzők gyakorlatának megkezdését, szükség esetén megállítja azt. Amikor mindkét versenyző/csapat előadta gyakorlatát, felsorakoztatja őket a küzdőtéren, ahol jelzésére a pontozóbírók közreműködésével meghatározza a forduló győztesét, majd kihirdeti a győztes versenyzőt, vagy csapatot.

A vezetőbíró feladata az egyéni versenyszám döntőjében a versenyző segítőjét felügyelni, miközben az kötelező gyakorlatot választ, majd sípjelével engedélyezni a gyakorlat megkezdését, illetve felszólítani ugyanígy annak megszakítását, illetve befejezését. Amennyiben a versenyzők a kötelező gyakorlattól eltérnek, tájékoztatnia kell az oldalbírókat.

A vezetőbíró bármely általa szükséges esetben tanácskozásra összehívhatja az oldalbírókat, tartózkodnia kell azonban ennek gyakoriságától, továbbá semmilyen módon nem befolyásolhatja azok véleményét.

Az OLDALBÍRÓK feladata és tevékenységi köre:

Az oldalbírók feladata, hogy az adott fordulóban meghatározza egy csapat, illetve az egyéni versenyzők és a segítőik által végrehajtott önvédelmi technikák hatékonyságát, életszerűségét és arányosságát.

A forduló győztesét az adott versenyző/csapat aktuális színét jelző karja felemelésével jelzi. Karjának felemelésére/leengedésére a küzdőtér vezetőbírója ad utasítást.

Egy oldalbíró csak abban az esetben kezdeményezheti a bírói panel összehívását, (karjának jelzésével) ha súlyos szabálytalanságot, etikai vétséget vagy balesetveszélyt észlel.

MAGYARÁZAT:

1.A forduló befejeztével a bírói döntés során az oldalbírók véleménye a meghatározó. A vezetőbíró csak az oldalbírók véleményét figyelembe véve hirdetheti ki a győztes versenyzőt.

2. Bírói döntés esetén a vezetőbírónak nincs szavazati, döntési joga a győztes meghatározásában.

3. A bírói kar csak a Főbírónak tartozik beszámolni egy adott döntés körülményeiről, senki másnak.


7 FEJEZET: DÖNTÉSI KRITÉRIUMOK

Az önvédelmi verseny adott fordulójának győztesét az alábbi kritériumok alapján kell megítélniük a bíróknak:

1.A bemutatott gyakorlat megfelelt-e a verseny, illetve a versenykiírás követelményeinek.

Magyarázat:

1. Ide tartozik, hogy a kötelező gyakorlat esetén valóban azt mutatták-e be a versenyzők, amit kellett, megfelelt-e az előírt időtartamnak, illetve követtek-e el bármilyen szabálytalanságot.

2. A bemutatott technikai elemek hatékonysága.

Magyarázat:

1.A bemutatás során egyértelműen meg kell mutatni, hogy a bemutatott védő mozdulat valóban képes elhárítani a támadást, a visszatámadások pedig képesek a küzdelem mielőbbi befejezésére, az arányosság elvének figyelembe vételével. Pl. egy késsel vagy bottal támadó ellen nem lehet elégséges, ha azt egyszer megütöttük, vagy lefegyvereztük, mindazonáltal egy csuklófogást semmi esetben nem követhet egy torokra mért ütés, vagy egy késsel szúró támadónak nem vághatjuk át a torkát, ha már lefegyvereztük.

3. A bemutató életszerűsége.

Magyarázat:

1.Mind az egyéni, mind a csapat versenyszámoknál fontos szempont az, hogy a segítő/segítők hogyan hajtják végre a támadásaikat. A gyenge támadásokat hiába hárítják el a versenyzők hatékonyan, értékelése alacsony lesz. Gyenge támadásnak minősülnek a lassan vagy gyengén végrehajtott támadások, valamint minden olyan támadás, amely eleve célt téveszt, vagy ahol a segítő egyértelműen közreműködik az elhárításban. Fontos szempont továbbá az is hogy a segítő nem játszhatja el hogy őt milyen mértékű fájdalom/sérülés érte. Minden ilyen jellegű megtévesztési kísérlet csökkenti a versenyző értékelését, függetlenül attól, hogy azt nem ő kísérelte meg.

4. A gyakorlat szervezettsége és összhangja.

Magyarázat:

1.Ide tartozik a gyakorlat végrehajtásához történő bevonulás, a küzdőtéren történő várakozás és az ott történő mindennemű viselkedés. A versenyzőknek meg kell mutatniuk, hogy határozott, fegyelmezett és tudatos munkát végeznek.


8 FEJEZET: SÉRÜLÉSEK, BALESETEK A VERSENYEN

1. Az a versenyző, vagy az a csapat aki / amelyik a híváskor nem jelenik meg, vagy nem képes folytatni a bemutatót, vagy az orvos illetve a vezetőbíró nem engedi tovább, az feladással visszalép a további versenyzéstől. A feladás oka lehet olyan sérülés is, amely nem róható fel a partnernek, vagy a csapattársnak.

2. Az a sérült versenyző, akit a versenyorvos alkalmatlannak talál a versenyzésre, azon a versenyen már nem bemutatózhat tovább.

3. Ha egy versenyző megsérül, a vezetőbíró azonnal megállítja a bemutatót és hívja a versenyorvost. A versenyorvos csak a sérülés diagnosztizálására és kezelésére jogosult.

MAGYARÁZAT:

1.A vezetőbíró minden esetben köteles hívni az orvost, ha egy versenyző megsérült és orvosi kezelésre van szüksége.

2. Ha versenyző fizikailag képes rá, a küzdőtérről le kell kísérni orvosi vizsgálat és kezelés céljából.

3. Az orvosnak csak az éppen megsérült versenyző orvosi kezelésével kapcsolatban kell javaslatot adnia.


9 FEJEZET: ÓVÁS

1. A bírói döntés ellen a bírói karnál nem lehet óvni.

2. Ha a bírói kar döntése vélhetően sérti a szabályokat, csak a csapat hivatalos képviselője nyújthat be óvást.

3. Az óvást írásban kell benyújtani rögtön a kifogásolt bemutató után.
(Kivétel, ha adminisztrációs hiba történt. Az adminisztrációs hibát a vezető bírónak kell jelezni, rögtön az után, hogy felfedezték.)

4. Az óvást a Főbírónak kell benyújtani a versenyszervező által meghatározott óvási díj megfizetésével egy időben. A Főbíró megvizsgálja azokat a körülményeket, melyek a vitatott döntéshez vezettek. Az összes tényt figyelembe véve a bírói panel közösen hozza meg a döntést az óvással kapcsolatban. Ez lehet elutasító, vagy meghatározó.

MAGYARÁZAT:

1. Az óvásnak tartalmaznia kell: a versenyző nevét, az adott bemutatón közreműködő bírói kart és a kifogásolt esemény, döntés pontos leírását. Általánosságokat megfogalmazó panaszt nem lehet hivatalos óvásként elfogadni. Az óvás valódiságát a panaszt tevőnek kell igazolnia.

2. Az óvást a Főbíró vizsgálja ki, figyelembe véve az óvást alátámasztó bizonyítékokat. Annak érdekében, hogy az óvás jogosságát objektíven eldönthessék, a Főbíró jogosult a hivatalos videofelvételek megtekintésére, a közreműködő hivatalos személyek megkérdezésére.

3. Amennyiben az óvást a Főbíró elfogadja, a megfelelő intézkedéseket meg kell tenni. Emellett meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy hasonló eset az elkövetkező versenyeken ne fordulhasson elő. Az óvási díjat ez esetben a Versenyszervező visszatéríti.

4. Amennyiben a Főbíró az óvást elutasítja az óvási díjat az RKSZ javára írják jóvá.

5. Adminisztrációs hiba esetén az edző, vagy a csapatvezető közvetlenül a vezetőbíróhoz fordulhat, aki értesíti a Főbírót.


10 FEJEZET: ZÁRÓ RENDELKEZÉS

Ezen szabályok csak az RKSZ mindenkori Főbírója által módosíthatók úgy, hogy az RKSZ Elnöksége azt előzetesen jóváhagyta.



Készítette:
Rab Sándor
RKSZ Főbíró



A szabályzat letöltése PDF-ben